Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

414 Kötelmi jog. képest a magyar törvény értelmében kell történnie külföldi hitelező javára is avval a korlátozással, hogy annak a mértéke nagyobb nem lehet, mint amilyent a külföldi állam nyújt. (1933. nov. 16. — P. IV. 3961/1932.) Kölcsön. 645.i Mt. 1314. §. — Kölcsön összegének felvétele. — I. A kölcsön kötelme, vagyis a kötelezettség valamely dolgot mint kölcsön kapottat visszaszolgáltatni — csak akkor jön létre, ha az, akit a köilcsönkötelem terhel, a visszaszolgáltatandó dolgot valósággal megkapta. A kölcsönszerződés ugyanis nem a felek puszta megegyezésének, nem a visszafizetés puszta ígéretének erejénél foígva szüli a kölesönkötelmet, hanem a dolog visszaszolgáltatására irányuló kötelezettségnek előfeltétele és alapja a dolog átvételének, megkapásának valóságos ténye. — II. Közös és együttes kölcsönnél a kölcsönösszeget a kölcsönvevők rendszerinti szándéka szerint csak közösen vehetik fel, mert az, hogy bármelyik kölcsönvevő a kölcsön kiszolgáltatását egyedül is követelhesse és maga vegye fel, a többiek érdekeit nyilvánlóan veszélyeztetné. K, (. . . Mint a fejben . . .) A felperes tehát az I. r. alperestől a kölcsön visszafizetését csak akkor követelhetné, ha a kölcsönösszeget az I. r. alperes megkapta volna. Erészben a felperes azt adja elő, hogy a kölcsönösszeget a III. r. alperes vette fel, aki általában az alperestársai képviseletében is eljárt. Nincsen azonban tényállásként megállapítva az, hogy a III. r. alperes a kölcsönösszeget az I. r. alperes meghatalmazásából ennek részére és nevében is vette volna fel vagy, hogy a kölcsön egyéb úton, de ténylegesen az I. r. alperes kezéhez jutott. A felperes pedig nem panaszolja azt, hogy ennek a tényállásnak a megállapítását a fellebbezési bíróság valamely jogszabálysértéssel mellőzte. Ebből a tényállásból megállapítható, hogy a kölcsön az I. r. alperesnek kiszolgáltatva nem lett. Az I. r. alperes és társai ugyanis a C7- alatti szerint közös ingatlanaiknak parcellázás útján vagy egyébként való értékesítésére a felperesnek adott együttes megbízással kapcsolatban együttes váltóelfogadói aláírásuk mellett felveendő 30.000 pengős kölcsönért egyetemleges visszafizetési kötelezettséget vállaltak. (. . . Mint a fejben II. a. . . .) A felperes az egész kölcsönösszegnek a III. r. alperes kezéhez való kiszolgáltatását az I. r. alperesre is kiterjedő joghatállyal tehát csak akkor teljesíthette volna, ha az alperesek között erészben hitelezői egyetemlegesség állott volna fenn. Ezt a felperes maga sem vitatja és a perben nincs is adat ennek a hitelezői egyetemlegességnek a megállapítására. Az a körülmény ugyanis, hogy a kölcsön visszafizetésére nézve az alperesek egyetemlegesen kötelezettséget vállaltak, egymagában nem ad alapot arra a következtetésre, hogy a felek szándéka és akarata szerint a felpe-