Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

26 Közigazgatási jog. szünésétől számított egy éven belül, 1931. évi június 3-án bejelentette, hogy B.-n lakik és kérte a b.-i lakáspénz folyósítását. A kifejtettek alapján tehát a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1932. dec. 7. — 7112/ 1931. K. — 1436. E. H. — Kod. 1934. évi 2. f. 48.) 17. 3000/1927. M. E. sz. r. 14. p. — Az állami kisegítő szolgák illetményük jellege szempontjából a díjnokokkal esnek egy tekintet alá s ezért illetményre támasztott igényük elbírálása a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. Kb. A sz.-i pénzügyigazgatóság írodaigazgatója a panaszost, aki a sz.-i m. kir. pénzügyigazgatóságnál volt kisegítő szolgaként alkalmazva s aki a 3000/1927. M. E. sz. rendelet 14. pontjának (6) bekezdése alapján véglegesítettnek volt tekintendő, a 3000/1927. M. E. sz. rendelet 14. pontjának (9.) bekezdése alapján a saját hibájából a szolgálatból elbocsájtotta és illetményeinek 1930. április hó végével leendő beszüntetése iránt előterjesztést tett. Ezt a határozatot az 1897. évi XXIV. t.-c. 2. §-ánák 7. pontja szerint alakított bizottság a panaszos fellebbezése folytán felülvizsgálta és azt jóváhagyta. A panaszos 1930. évi május hó 1-én iktatott beadványában a hozott határozatok felülvizsgálatát, állásába való visszahelyezését és illetményeinek folyósítását kérte, a m. kir. pénzügyminiszter azonban a kérelmet a fejezetben felhívott határozatával elutasította. A m. kir. pénzügyminiszter 128.716/VI. a. sz. átiratával a beadott panasz tekintetében hatásköri kifogást emelt, mert nincs oly jogszabály, amely az állami kisegítő szolga elbocsájtásából és illetményeinek beszüntetéséből kifolyólag felmerült jogviták eldöntését a m. .kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe utalná. Az állami alkalmazottak elbocsájtása, illetőleg az elbocsátott alkalmazottak visszahelyezése körül felmerülő vitás kérdések eldöntését sem az 1896. évi XXVI. t.-c, sem más törvényes jogszabály nem utalja a közigazgatási bíróság hatáskörébe. De nem volt megállapítható ennek a bíróságnak hatásköre a panasz tárgyává tett illetményigény kérdésében sem. Az 1896, évi XXVI. t.-c. 83. §-a ugyanis csak az 1893. évi IV. t.-c.-ben megjelölt illetményigényeket részesíti bírói védelemben, már pedig ez a törvény a díjnokoknak illetményigénye tekintetében nem rendelkezik. A 3000/ 1927. M. E. sz. rendelet II. fejezet 14. pont (10.) bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy a kisegítő szolgák a díjnokokra vonatkozó szabályok szerint bocsájthatók el, abból továbbá, hogy a 9000/1927. M. E. sz. rendelethez csatolt 17. kimutatás szerint a kisegítő szolgák nem fizetést, hanem havibért kapnak, hogy azok a 3000/1927. M. E. sz. rendelet 14. pontjának (1.) bekezdése szerint az altisztek csoportjába nem tartoznak, hogy továbbá ugyanezen pont (3.) bekezdése szerint szolgálatba lépésük alkalmával az állami díjnokok részére meghatározott fogadalmat tesznek, valamint, hogy a (8.) bekezdés szerint a felmondási idő a kisegítő szolgáknál is a díjnokok részére megállapított egy hónap, végre abból, hogy az elbocsájtásukat tárgyazó határozatok elleni jogorvoslat a (10.) bekezdés szerint az állami díjnokok elbocsájtását tárgyazó határozat szerint nyer elbírálást: következik,