Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

iszolgálati ügyek 8. 17 főiskola mindenben a tudományegyetemek vagy a műegyetem jogállását mutatná. Azonban az „Egyetem" intézménye már elnevezésében foglalja magában a más főiskoláktól való különbözőséget, amely lényegében az előbbinek oiyan autonómiájában jut gyakorlati kifejezésre, hogy nemcsak tudori fokozatot és magántanári jogosítványokat ad, hanem tanszékeit — a kandidálásí jog útján — önkiegészítéssel tölti be. Az Orsz. Képzőművészeti Főiskola azonban az egyetemi autonómia érintett lényeges elemeit nélkülözi, — s a vitatott azonos jogállás elismerésére a panaszos által felhívott törvénynek illetve törvényjavaslatnak azok a rendelkezései sem vezethetnek, amelyek az Orsz. Képzőművészeti Főiskolai tanárok részére is mint a budapesti egyetemi tanároknak bizonyos közjogi jogosítványokat biztosítanak. A törvény 31. §-ának most szóbanlévő, s mint a törvényszakasz általános rendelkezéseivel szemben kivételt megállapító határozmányát — szorosan kell értelmezni, s a kiterjesztő magyarázathoz, a panaszos által felhozott indokok, jogalapot nem adnak. Ezek szerint a panaszos a miniszternek azt a tényét, rendelkezését, amellyel őt állásától felmentette és szabályszerű elbánás alá vonta, sem azon az alapon, hogy rendelkezését a miniszter már lemondásának elfogadása után adta ki, — sem azon az alapon, hogy a rendelkezés az 1912: LXV. t.-c. 31. §-ába ütközik — az illetményekre való igény szempontjából sem teheti sikeres kifogás tárgyává. A panaszos harmadsorban — amennyiben állásába való visszahelyezése meg nem történhetnék — annak kimondását kéri, hogy őt, mint főiskolai tanárt, nem a sérelmezett határozat szerinti végkielégítés, hanem nyugdíj illeti meg. Az 1912: LXV. t.-c. által biztosított kétféle t. i. egyszersmindenkorra szóló vagy állandó ellátáshoz való igényre nézve döntő jelentősége csak a beszámítható szolgálati időnek van, amennyiben állandó ellátásban csak <iz részesíthető, aki a nyugdíjra jogosító legkisebb szolgálati időt már betöltötte. Ez a jogszabály a törvény alá tartozó minden közszolgálati alkalmazottra nézve egyaránt irányadó s az általános rendelkezés alól a főiskolai tanárok sem vétettek ki. Minthogy a panaszos ezt a legkisebb szolgálati időt, amely az újabb törvényes jogszabályokkal 9 évben, 6 hóban és 1 napban van megállapítva, — még be nem töltötte, s így a kétféle ellátás közül csak a végkielégítésre tarthat igényt: a panasz ebben a részében is alaptalan. Mindezek alapján az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (1933. febr. 21. — 6837/1932. K. — 1437. E. H. — Kod. 1934. évi 2. f. 49.) 8. 1912: LXV. t.-c. 51. §. 5. pont. — Ha a férj tartási kötelezettsége csak időleges, az elvált nő özvegyi nyugdíja sem lehet végleges. Kb. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter néhai Cs. E. elvált Döntvénytár 1934. 2