Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

16 Közigazgatási ya», az a körülmény, hogy a miniszter (minisztérium) megbízatását az államfőnek visszaadta s hogy a lemondás el is fogadtatott, mert a jogkör gyakorolta­tását a kifejezett felmentés határolja. A miniszteri hatósági jogkört a lemondás elfogadásának ténye tehát egymagában meg nem szünteti és nem is korlátozza; s hogy a lemondás el­fogadásával egyidejűleg a felmentés rendszerint meg nem történik, azt az al­kotmányjogi szabállyá vált az a gyakorlat indokolja, hogy a kormány le­mondása s annak elfogadása előtt az új kormány megalakítása kánt tár­gyalások nem kezdhetők. A lemondott minisztereknek az ügyek tovább vitelére kifejezetten is adni szokott államfői megbízás ezek szerint nem előfeltétele, hanem csak hangsúlyozása annak a kötelezettségnek, amely a minisztert — törvényből folyó felelőssége alapján — az állami adminisztráció további vitele tekinte­tében addig az időpontig terheli, amíg a hatósági jogkör az új miniszté­riumra — annak kinevezésével és az előbbi minisztérium felmentése után — át nem ruházható. A bíróság megítélése szerint tehát, a miniszternek lemondása és a le­mondás elfogadása, a tételes törvények által a miniszterre ruházott ható­sági jogoknak teljességét egyáltalában nem érinti. II. A panaszos továbbá azt is vitatja, hogy a miniszter tételes törvényt sértett azzal, hogy őt végelbánás alá vonta, s állásától megfosztotta. Ugyanis az 1912: LXV. t.-c. 31. §-a negyedik bekezdésének rendelke­zése értelmében a tudományegyetemi vagy műegyetemi nyilvános ren­des tanárnak nyugalombahelyezését hivatalból csak akkor lehet elrendelni, ha reá nézve a fenti a) pontban megkívánt feltétel bekövetkezett, vagy ha hetvenedik életévét betöltötte, — már pedig — a panaszos érvelese szerint — annálfogva, hogy az Orsz. Képzőművészeti Főiskola jogállása teljesen azonos a tudományegyetemek és műegyetem jogállásával; a törvénynek az a rendelkezése, hogy az egyetemi tanár hetvenedik életéve betöltése előtt hi­vatalból nem nyugdíjazható — kétségen kívül reá is kiterjed. Ezt az álláspontját pedig a panaszos azzal támogatja, hogy az 1926: XXII. t.-c. 19. §-a értelmében az Orsz. Képzőművészeti Főiskola az Ország­gyűlés Felsőházában szintén képviseletet nyert, és hogy az összeférhetetlen­ségről szóló törvényjavaslat 3. §-ának a Képviselőház által már elfogadott rendelkezése értelmében „a miniszterek a minisztériumok egy-egy államtit­kára, a Budapesten működő egyetemek, továbbá az Orsz. Képzőművészeti Főiskola tanárai... az országgyűlési képviselői megbízatás tartalma alatt is megtarthatják ezt az állásúikat...", — vagyis az öszeférhetetlenség alól való kivételes mentesség, a Budapesten működő egyetemi tanárok és az Állator­vosi főiskolai tanárok mellett, egyedül az Orsz. Képzőművészeti Főiskola ta­nárait illeti meg. A bíróság a panaszos álláspontját nem találta helytállónak. Az 1912: LXV. t.-c. 31. i§-ának a panaszos által idézett rendelkezése a 70 éves korhatár kedvezményét kizárólag a tudományegyetemi és műegye­temi nyilvános rendes tanárokra korlátozza. Igaz, hogy az Orsz. Képzőművészeti Iskola főiskolai jellegét a törvény megalkotása utáni időben, az 1921. évben nyerte el, és így a panaszosnak tényleges illetményekhez való igénye sikerrel vitatható lenne akkor, ha a

Next

/
Thumbnails
Contents