Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
12 Közigazgatási jog. előbb felsorolt feltételek fennforgása esetén, be kell számítani a csupán tiszteletdíj élvezet mellett eltöltött szolgálati időt is. Az idézett törvény rendelkezések egybevetése azt az okszerű következtetést eredményezi, hogy a 31. §. második bekezdésében jelzett „rendszeresített álláson ideiglenes minőségben" történt alkalmazás s ennek beszámítására vonatkozó rendelkezés szempontjából megkülönböztetést nem lehet tenni azon az alapon, hogy az ideiglenes alkalmazás előre meghatározott időtartamra, vagy pedig az időtartam meghatározása nélkül történt-e. Nem pedig azért, mert egyrészt a törvény most felhívott szakasza ily megkülönböztetést nem tesz, másrészt a meghatározott időre szóló alkalmazás is ideiglenes, végül, mert a fentiek szerint a törvény a meghatározott időre szóló é9 ezzel a szolgálati kötelék szempontjából többnyire egyjelentőségű más ideiglenes alkalmazásokban töltött idő beszámítását is lehetővé teszi. Figyelemmel ezek után arra, hogy a miniszter felvilágosító irata szerint a panaszos úgy 0.-n, mint Sz.-n, majd Sz.-n mint helyettes tanár mindig rendszeresített állásokban, s a jelzett két utóbbi állomáshelyén még rendszeresített illetmények élvezetével és mindig a rendes tanárokéval azonos munkakörben és elfogaltsággal is működött, e szolgálatait megelőző időben pedig — nem vitásan — nyugdíjra jogosító végleges alkalmazásban állott és figyelemmel arra, hogy szolgálatainak folytonosságát a miniszter sem tette vitássá: a bíróságnak a panaszos állandó ellátásához való igényjogosultságát meg kellett állapítania. Megjegyzi a bíróság, hogy a miniszter panaszolt határozatában az 1912: LXV. t.-c. 13. §-ának 7. pontjára történt hivatkozás nyilvánvalóan téves, nemcsak azért, mert „kifejezetten csak bizonyos meghatározott időre vagy csak átmeneti szolgálattételre" stb. szóló alkalmazás beszámítása felől a törvényszakasznak a hatodik bekezdése rendelkezik, hanem azért is, mert ez a rendelkezés az ilyen szolgálat beszámítását — az ott említett esetben — nemcsak megengedi (amint az a miniszter okiratában foglaltatik), hanem kötelezőleg előírja. Mindezek alapján és tekintettel arra, hogy a panaszos állandó ellátásban részesítése iránti kérését 1931. évi február havában terjesztette elő, s így az elmaradt nyugdíjrészletek megtérítéséhez három évre visszamenőleg van az 1912: LXV. t.-c. 115. §-a alapján igénye: az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (1933. máj. 30. — 6584/1932. K. — 1432. E. H. — Kod. 1934. évi 2. f. 34.) 5. 1912: LXV. t.-c. 15., 20. §. — Ha a szolgálat folytonossága amiatt szakad meg 30 napnál hosszabb ideig, hogy az alkalmazott újabb állásra történt kineveztetése után hatósági intézkedés következtében tette le az esküt 30 nap elteltével és emiatt foglalta el későbben új állását, a megszakítás nem minősül olyannak, mely a korábbi szolgálat beszámítását kizárja. Kb. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a panaszosnak 1902. november 19-étől 1903. november 30-áig eltöltött szolgálati idejét beszámítható szolgálati idejének megállapításánál nem vette figyelembe. Az említett időközben 1902. november hó 19-étől 1903. június 30-áig a panaszos helyettes tanítónői minőségben teljesített szolgálatot, 1903. július hó 25-én ren-