Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 145 Végrehajtási ügyek. 334. vábbá, minthogy a közadók módjára való behajtás joga a rendes bírói út fakultatív igénybevételét magára a hitközségre nézve is kizárja és így az épenúgy kizártnak tekintendő az ügygondnokot illetően; végül, minthogy a behajtásra illetékes közigazgatási hatóság az ügygondnokot olyannak köteles tekinteni, mint aki a hitközség nevében és annak jogán lép fel; mindezeknélfogva a jelen ügyben a hitközségi tagdíjaknak az egyes hátralékosoktól való behajtása tárgyában felmerült nemleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. A rendelkező részben annak közelebbi megjelölésébe, hogy közigazgatási úton melyik közigazgatási hatóság (m. kir. adóhivatal avagy megyei város polgármestere) hivatott eljárni az 1907: LXI. t.-c. 19. §-a 2. beke'zdésében foglalt törvényes tilalom folytán a Hatásköri Bíróság nem bocsátkozhatott. (1933. okt. 9. — 1933. Hb. 48. sz.) 334. 1930: IX. t.-c, 600/1927. P. M. sz. r. (K. K. H Ö.) 59., 161. §. — Osztrák köztartozások behajtása Magyarországon. Hb. Az osztrák köztársasággal 1928. évi június hó 25. napján kötött és az 1930: IX. t.-c.-be iktatott adóügyi jogvédelem- és jogsegélyszerződás XIII. cikkének második mondata értelmében az osztrák köztartozások behajtásánál követett végrehajtási és biztosítási eljárás módja, valamint foganatosítása tekintetében a megkeresett államnak, vagyis a jelen esetben a magyar királyságnak jogszabályai irányadók. Az 1927: V. törvénycikkben kapott törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott, a közadók kezelésére vonatkozó hivatalos összeállítás (600/1927. P. M. sz. rendelet = K. K. H. Ö.) 161. §-a a rendelet alkalmazásában a ,,közadók" gyűjtőneve alá foglalja nemcsak az állami egyenes adókat, a fogyasztási, forgalmi s helyhatósági adókat, hanem az illetékeket s ezenkívül általában mindazokat a szolgáltatásokat is, amelyek közadók módjára hajtandók be. Köztartozások alatt pedig a már esedékessé vált, de még ki nem egyenlített közadókat érti. Ebből okszerűen következik, hogy a jogerősen kiszabott s a teljesítési határidő beálltával esedékessé vált illeték — akár a magyar államnak, akár az osztrák köztársas ágnak arra illetékes hatóságai vetették is ki — valóságos köztartozás. Már pedig a K. K. H. Ö. 59. §-ának első bekezdése értelmében a köztartozások miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól való feloldása iránt igénykeresetet indítani, vagyis a polgári bíróság jogsegélyét igénybe venni nem lehet. E szabály alól kivételnek, azaz igénykereset indításának csak az 59. §, második bekezdésében felsorolt esetekben van helye. A K. K. H. Ö. 59. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyanis: abban az esetben, amidőn a foglalás másutt (tehát nem a hátralékosnak a lakásán) foganatosíttatik, a pénzügyigazgatóságtól, illetőleg ha ez a kérelmet elutasítja, igénykereset útján a bíróságtól csakis oly tárgyaknak zár alól való feloldása kérhető, amelyek iparosoknak feldolgozás céljából, kereskedőknek eladás céljából, fuvarosoknak, szállítmányozási és beraktározási vállalatoknak fuvarozás, illetőleg elraktározás céljából, avagy ügyvédeknek és közjegyzőknek ebbeli minőségükben bármi célból adattak át. Döntvénytár. 1934. 10