Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

146 Hatásköri Bíróság határozatai. A K. K. H. Ö. 59. §-a ezek szerint törvényes vélelmet állít fel amellett, hogy mindazok az ingóságok, amelyeket a köztartozás miatt vezetett foglalás idején és alkalmával a hátralékosnál vagy annak a lakásán lefoglaltak, a hátralékosnak a tulajdonában állanak. E vélelemmel szemben ellenbizonyításnak nincs helye (praesumptio iuris et de iure). Ellenbizonyítás és így igénykereset is csak az 59. §. második bekezdésében felsorolt esetekben foghat helyet, ha t. i. az ingóságokat másutt (nem az adósnak a lakásán) foglalják le és ha az adós egyszersmind az idézett törvényhelyen felsorolt foglalkozások egyikét üző személy, s az igénykereset tárgya az ott megjelölt rendeltetéssel került az adós birtokába (praesumptio iuris). Amennyiben már most a pénzügyi hatóságok köztartozás miatt foganatosított végrehajtási eljárás során esetleg olyan helyiséget tekintenek a közadós lakásának, amely helyiség a valóságban nem az ő lakása és eme helyiségben jogosulatlanul foglalást eszközölnek, úgy a végrehajtási eljárásnak olyan törvény-, illetőleg szabályellenessége forog fenn, amely miatt szintén nem igénykereset indításának, hanem a K. K. H. Ö. 104. §. 4. b) pontja értelmében végsőfokban a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak lehet helye. Ámde azokban a kérdésekben, amelyek végsőfokon a Közigazgatási Bíróság elbírálása alá tartoznak, rendes bírói út sem a Közigazgatási Bíróság eljárását megelőzően, sem azt követően nem foghat helyet. (1934. jún. 25. — 1934. Hb. 19.) Egyéb ügyek. 335. Ált. bányatörvény 102. §., 1928: XII. t.-c. Az átértékelés ténye a követelés eredeti jogi természetén nem változtat és így a hatáskörre sincs 'befolyással. A bányakisajátítási kártalanítási árra vonatkozó követelés tehát, még ha átszámított (valorizált) értékben veszik is keresetbe, jogi természete szerint megmarad kisajátításért járó térítésnek. Amely hatóságnak hatáskörébe az alapkövetelés tartozik, ugyanoda tartozik a követelés átszámítására irányuló igény elbirálása is. Ehhez képest a bányakisajátítási ár átértékelése iránt előterjesztett kérelem felett elsősorban szintén az alapkövetelés elbírálására hivatott közigazgatási hatóság dönt ugyan, de az annak határozatával meg nem elégedő fél ezt követően az általános bányatörvény 103. §-a értelmében rendes bírói útra léphet. Hb. A kereseti követelés, ámbár azt a felperesek részben az alperes vétkes késedelmére alapították, lényegében még sem irányul másra, mint a közigazgatási hatóság által már jogerősen megállapított bányakisajátítási kártalanítási árnak szolgáltatására. Az a körülmény, hogy a felperes az átértékelés érdekében olyan tényre (az adós késedelmére) hivatkozik, amely a magánjog szabályai szerint egyúttal kártérítési kötelezettséget megalapító és az eset körülményeihez képest az átértékelésre vagy ennek mértékére is kiható ok, a dolog lényegén nem változtat, jelesül a kártalanítási kövste-