Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

142 Hatásköri Bíróság natarozatai. bói a szempontból, hogy a letiltási rendelvényt az alperes részére nem kéz­besítették (K. K. H. Ö. 53. §. 10. pont), és hogy a felperes által foganato­sított foglalási eljárás egyébként is szabálytalan volt (K. K. H. Ö. 46. §. 2. bek.), a közigazgatási végrehajtási eljárás törvényellenességének kérdé­sével azonos; továbbá, minthogy az utóbbemlített kérdés eldöntését a K. K, H. Ö.-nek fentebb felhívott rendelkezései kifejezetten is közigazgatási útra utalják; végül minthogy az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt alkotmányelv egyenesen kizárja azt, hogy a törvényes rendelkezéssel közigazgatási útra utalt vitás kérdést olyan perben, amelynek tulaj donképeni tárgya kizárólag magánjogi jogviszony, a rendes bíróság is érdemben önállóan elbírálhasson; míndezeknéliogva a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett ha­tározni. (1934. febr. 12. — 1933. Hb. 70.) 333. 60.000/1927. P. M. 40. §. — I. Izraelita hitközségi adók nemcsak közadők módjára behajtható felekezeti szolgáltatások, hanem valóságos közadók, amelyek polgári végrehajtási eljárás tárgyául szabályként nem szolgálhatnak. Ha azonban a bíróság a lefoglalhatóság kérdésében igenlő értelemben jogerős határozatot hozott, úgy ez a rendelkezés a közigazgatási hatósággal szemben mégis irányadó. II. A jogerősen lefoglalt kultuszadókövetelések behajtása iránt az egyes hitközségi tagok ellen indított ügyekben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a jelen ügy két részlet­ben került a rendes bíróság elbírálása alá. Az ügy egyik részlete az volt, hogy az u.-i aut. orthodox izraelita hit­községnek adott kölcsönök fedezetéül szolgáló váltók alapján a kölcsönadó magánosok kérelmére a rendes bíróság — törvényes hatáskörében — fizetési meghagyásokat bocsátott ki a hitközség ellen. Majd az egyik — jogerőre emelkedett — váltófizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtást, a másik — kifogással megtámadott és így a jogerőt nélkülöző — váltófizetési meghagyás alapján biztosítási végrehajtást rendelt el ugyancsak a hitközség ellen, e végrehajtás foganatosítása során a végrehajtató magánosok kérel­mére lefoglalta, illetőleg felülfoglalta a végrehajtást szenvedő hitközségnek az egyes hitközségi tagoktól járó tagdíjait; az előterjesztés elkésése folytán a foglalást jogerősnek mondotta ki és a követelések behajtására ügygondnokot rendelt ki. Az ügy másik részlete pedig az volt, hogy a bíróilag kirendelt ügy­gondnok a hitközségi tagdíjakból álló lefoglalt követelések behajtása iránt az egyes hitközségi tagok ellen a rendes bíróságnál pert, majd az u.-i m. kir. adóhivatalnál és U. megyei város polgármesterénél közigazgatási eljárást tett folyamatba. Az izraelita vallás az 1895: XLIL t.-c. 1. §-a értelmében törvényesen bevett vallás (recepta religio), és mint ilyennek képviseleteit, az izraelita hitközségeket a törvény, valamint az 1.191/1888. V. K. M. eln. sz. rendelet 5. pontja értelmében az a jog illeti, hogy a felekezeti adó jellegű köz­jövedelmeiket a hívőktől közigazgatási végrehajtás útján, illetőleg a K. K. H. Ö. 42. §-ának 2. bekezdése értelmében most már közadók módjára hajt­hatják be.

Next

/
Thumbnails
Contents