Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 141 Végrehajtási ügyek. 331—332. szabályszerű volt-e vagy sem, ennélfogva az említett közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között az utóbbi kérdésekben az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel annál inkább, mert a kir. törvényszék érdemi ítéletének jogerőre emelkedését az idézett törvény 10. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés felfüggesztette. A fölmerült részleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: Nem vitás, hogy a s.-i m. kir. pénzügyigazgatóság által Sz. S. alperes ellen hátralékos üzletbérek behajtása, iránt folyamatba tett perben az eljárás a K. K. H. Ö. 65. §-ának harmadik bekezdése alapján a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ez a per közönséges polgári per, amelyben a m. kir. pénzügyigazgatóság illetőleg a kir. kincstár, mint az özv. F. Ö.-nét megillető üzletbérek kényszerengedményese a nevezett háztulajdonosnak, mint hitelezőnek a jogán lép fel az üzletbérrel hátralékos Sz. S. alperessel szemben. A per kizárólagos tárgya tehát bérleti jogviszonyból felmerült az a vitás magánjogi kérdés, vájjon az alperes a kereseti üzletbérrel tartozik-e, s ha igen, minő összegben. A pernek ekként megjelölt tárgya egyszersmind megszabja a rendes bíróság hatáskörének terjedelmét is. A rendes bíróság ebben a perben csupán azokat a vitás magánjogi kérdéseket bírálhatja el, amelyek özv. F. Ö,-né és Sz. S. egymásközti jogviszonyában az üzletbér fizetésének kötelezettségével okozati kapcsolatban merülhetnek fel. Idetartoznak az alperes által támasztott beszámítási kifogások is. Az a kérdés ellenben, hogy özv. F. Ö.-né a kincstárnak milyen adók fejében és mennyivel tartozik, továbbá, hogy köztartozásai fejében üzleti bérjövedelme milyen időre volt lefoglalható, és hogy ehhez képest a kibocsátott letiltási rendelvény mely időre joghatályos, pernek egyáltalán nem lehet tárgya, mert a kincstár és a közadóhátralékos közti jogviszony a polgári per keretén teljesen kívül esik annyival is inkább, mivel a most említett jogviszony már nem magánjogi, hanem nyilvánvalóan közjogi jogviszony. Már pedig általános hatásköri szabály, hogy a közjogi jogviszonyból felmerülő vitás kérdések csak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírói úíon, ha van olyan törvényes jogszabály, amely azok érvényesítését kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Olyan jogszabály azonban, amely a városi adóhivatal által törvényes hatáskörében kibocsátható letiltási rendelvény joghatályosságának kérdését rendes bírói útra utalná, nemcsak hogy nincs, de sőt a K. K. H. Ö. (— 600/1927. P. M. sz. rendelet) 98. §-a, továbbá 101. §-ának 2. a. pontja és 104. §-ának 4. b. pontja külön és kifejezetten is kimondja, hogy a m. kir. adóhivatalnak, mint jogorvoslati hatóságnak hatáskörébe tartozik a végrehajtásnál netalán előfordult törvényellenesség vagy szabályellenesség ellen benyújtott panaszok tárgyában határozni, s az ő határozata ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához, az adóügyi bizottság határozata ellen pedig a Közigazgatási Bírósághoz lehet panasszal élni. Minthogy pedig a letiltási rendelvény joghatályosságának kérdése ab-