Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

130 Hatásköri Bíróság határozatai. bért kap is, mint nem a háztartás körül, hanem ipari üzemben foglalkoztatott személy, cselédnek nem tekinthető. Mint napi bér rel alkalmazottal szemben pedig, a cselédi minőséget az 1876: XIII. t.-c. 3. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezés kifejezetten is kizárja. A bejáró takarítónőnek a szolgálata, mint aki a gazdánál nem lakik és aki a fennmaradó szabad idejében munkaerejével maga rendelkezik, a Hatásköri Bíróság gyakorlata szerint szintén nem cselédszolgálat. (1934. márc. 19. — 1933. Hb. 80.) 316. 1876: XIII. t.-c. 113. §. — Vendéglői üzemben való foglalkoztatás céljából történt alkalmazásból nem származik házicselédi jogviszony akkor sem, ha az alkalmazott mellékesen a vendéglős magánháztartásában is végez munkákat. (1934. márc. 19. — 1934. Hb. 3.) 317. 1884: XVII. t.-c, 1922: XII. t.-c, 9180/1920. M. E. 2. §. Vendéglőben alkalmazott szakácsnő nem háztartási, hanem ipari alkalmazott, még abban az esetben is, ha a munkaadó magánháztartásában is végez tennivalókat. Bérkövetelése iránt az eljárás nem a közigazgatási hatóság, hanem a munkaügyi bíróság (rendes bíróság) hatáskörébe tartozik. (1933. okt. 9. — 1933. Hb. 26.) 318. 1898: II. t.-c, 1899: XLII. t.-c. 7., 8., 18. §., 1933: V. t.-c. 12. §. — I. Olyan ügyben, amelynék tárgya gazdasági munkavállalkozó (cséplőgépvállalkozó) és az ő részéről vállalt bércsépléshez általa felfogadott gazdasági munkások közti jogviszony, elsősorban nem az 1898: II. t.-c, hanem az 1899: XLII. t.-c. rendelkezései az irányadók, mint amely mellett az 1898: II. t.-c. csupán kisegítőén alkalmazható. Az ilyen jogviszonyból eredő kártérítési követelések a gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelméről szóló 1933: V. t.-c. 12. §-a értelmében ma már nem 80 P (62.998/1926. I. M. sz. rendelet 1. §.), hanem 100 P értékhatárig bezáróan vannak közigazgatási útra utalva. — II. Az olyan követelés, amely kár tényleges felmerültének esetén kívül is érvényesíthető, kártérítési követelésnek nem minősíthető. — III. Gazdasági munkaszerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés elbírálása ügyében a hatáskör szempontjából az a döntő, hogy a szerződés az 1899: XLII. t.-c. II. fejezetében meghatározott törvényes alakszerűségeknek megfelelt-e. (1934. máj. 28. — 1933. Hb. 17. és 1933. Hb, 65.) 319. 1907: XLV. t.-c — Iparűzéssel nem foglalkozó gazdaságban állandóan és kizárólag a gazdaság céljára alkalmazott bognármester szolgálatának, még ha iparos előkészultséget tételez is fel, a gazdaság körül végzett személyes és folytonos szolgálat jellege van és így az ilyen bognármestert gazdasági cselédnek kell tékinteni. (1934. ápr. .14. — 1934." Hb; 20.) 320. 9180/1920. M. E, sz. r. 1. §. — Ipari üzemet folytató vállalat által a vállalat igazgatója mellé alkalmazott úri kocsis