Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Kendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári 131 ügeykben. Ipari ügyek 316—321. Közszolgálati jogviszony 322. nem cseléd, hanem ipari alkalmazott. Bérkövetelésének elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hatás körébe tartozik. (1933. nov. 13. — 1933. Hb. 38.) 321. 9180/1920. M. E. sz. r. 1—2. §. — Vendéglőben alkalmazott szakácsnő, mint nem magánháztartás vagy gazdaság körül foglalkoztatott személy, nem cseléd, hanem ipari alkalmazott, aki a megszolgált időre hátralékos bérkövetelését a munkaügyi bíráskodásról szóló 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. és 2. §-a értelmében a rendes bíróságnál hivatott érvényesíteni. A rendes bíróság hatáskörén nem változtat az a körülmény, hogy a felperes a bérhátralék megfizetése iránt támasztott igényével nem a munkaadóval szemben, hanem a munkaadó családtagjaival szemben lép fel. Ennek a körülménynek ugyanis csupán abból a szempontból van jogi jelentősége, hogy a felperes kereseti igényét nem az ipartörvény, hanem az általános magánjog szabályai szerint kéli elbírálni. (1934. május 28. — 1934. Hb. 29.) Állandó •gyakorlat. Közszolgálati jogviszony. 322. 1896: XXVI. t.-c. 27. §. — Marhalevél kezeléséért a község részéről a jegyzőnek átengedett díjak egy részének visszakövetelése, — mint közalkalmazotti térítményi kérdés — miatt az eljárás a közigazgatási hatóság, végső fokon a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A marhalevél kezeléséért, mint közigazgatási jogi funkció végzéséért járó díjak, amelyeket P. község képviselőtestülete a jegyző részére Tcülön illetményképen átengedett, a községi jegyző részeltetéséül ós egyben a községtől járó illetménye kiegészítéséül szolgáltak éveken át, mindaddig, amíg azok egy részét Sz. és U. k. e, e. vármegyék alispánja és a m. kir. belügyminiszter, illetőleg a miníszterközi bizottság tőle meg nem vonta. Ezzel és még inkább ama határozatával, amellyel P. községnek vezető jegyzőjét a múltban már illetményképen felvett marhalevéldíjak egy részének visszafizetésére kötelezte, a közigazgatási hatóság konkrét illetménvi ügyben intézkedett, amely intézkedése, mint térítményi kérdés, az 1896: KXVI. t.-c. 27. §-a értelmében végsőfokban a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak is tárgyául szolgálhat. E hatáskörön nem változtat az a körülmény, hogy a közigazgatási hatóság a térítményt községi zárszámadás felülvizsgálatának rendén állapította meg, mert a Közigazgatási Bíróság hatásköre annyiban a zárszámadási ügyekre is kiterjed, amennyiben azok során illetményi kérdés, jelesül az nyer elbírálást, hogy a felvett összeg az alkalmazottat megilleti-e, s ha nem, mint illetménytúlélvezményt tartozik-e az alkalmazott azt visszatéríteni. A Közigazgatási Bíróság és a közigazgatási hatóság hatáskörének fennforgása pedig az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezés folytán kizárja azt, hogy ugyanaz a térítményi kérdés a rendes bíróság által is elbírálható legyen. 9*