Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. Ipari ügyek 314—315. 129 les, s így munkaviszonyában hiányozván a kényszer jelleg, amely pedig minden közjogi jogviszonynak többé-kevésbbé sajátja, az ily megbízás önkéntes elvállalása reá nézve közjogi jogviszonyt nem hoz létre. Ezzel szemben a tiszti ügyész és alügyész a város köztisztviselői személyzetéhez tartozik, a város polgármesterével alárendeltségi viszonyban áll és a szóbanforgó megbízás elvállalására, valamint a szükséghez képest annak tényleges ellátására hivatalánál fogva köteles. A szóbanforgó megbízásnak a közhivatali teendőkkel való szoros összefüggése teszi indokolttá a tiszti ügyész és alügyész esetéban azt, hogy ők, akik hivataluk után rendszeres fizetést élveznek, a hivatalos idő tartama alatt végzett megbízás után csupán mérsékelt díjazásra tarthatnak igényt, s hogy ennek megállapítására is a megbízó hatóság jogosult. Az ügyvéd személyében ezek az indokok fenn nem forognak. Az ügyvéd, amennyiben nem gondnok, illetőleg nem eseti gondnok, akár főmegbízottként, akár helyettesként jár el, közönséges magánjogi megbízást teljesít és így az e megbízás alapján végzett munka ellenértéke iránt támasztott követelése, mint ügyvédi munkadíj megállapítására vonatkozó igény, a magánjogi jogviszonyból fölmerülő vitás ügyek hatásköri hovatartozására vonatkozó általános hatásköri szabály értelmében a rendes bíróság elbírálása alá tartozik. Az vitán felül áll, hogy annak a pernek elbírálására, amelyet az életjáradék visszatartott részének behajtása iránt B. megyei város a letiltott életjáradék kiszolgáltatására köteles dr. F. L. ügyvéd ellen tett folyamatba, a KKHÖ, 65. §-ának 3. bekezdése alapján a rendas bíróság hivatott, mert az említett perben elsősorban az a magánjogi kérdés vár elbírálásra, hogy dr. F. L. a szóbanforgó életjáradékkal tartozik-e vagy sem. Rendes bírói útra tartozó magánjogi követeléssel szemben pedig ugyancsak odatartozó magánjogi követelés akár viszontkeresettél, akár beszámítási kifogással polgári per útján való érvényesítésének jogi akadálya nincs. Annak elbírálása azután, hogy a követelés beszámításának egyéb — anyagi jogi — feltételei az adott esetben fennforognak-e vagy sem, már nsm a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. (1934. febr. 12. — 1933. Hb. 66.) Ipari ügyek. 314. 1876: XIII. t.-c. 1. 1907: XLV. t.-c. 1. §. — I. Valamely iparüzem érdekében végzett munkakör, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat: cselédí viszonynak semmiesetre sem tekinthető és így az ilyen viszonyból felmerült bérkövetelés elbírálására a közigazgatási hatóság nem hivatott. — II. Szállodai bérszolga (Lohndiener) üzemi alkalmazott, akinek a felmondási időre igényelt bér iránti követelése — magánjogi jogviszonyról lévén szó, a közigazgatási hatóság hatáskörét idevonatkozóan kifejezetten megállapító jogszabály hiányában — rendes bíróság elbírálása alá tartozik. {1934. jún. 25. — 1934. Hb. 24.) 315. 1876: XIII. t.-c. 3. §„ — A kávémérés és étkezde ipari üzem, és így az ott alkalmazott szakácsnő, még ha mindjárt havi Döntvénytár. 1934. 9