Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

12S Hatásköri Bíróság határozatai. A Hatásköri Bíróság az eseti gondnokságot ezúttal nem látja fennforgónak. Hogy mely esetekben van kiskorú részére gondnok, illetőleg eseti gondnok kirendelésének helye, azt a gyámtörvény (1877: XX. t.-c.) 29. §-a és 30. §-a, valamint az 1894: XVI. t,-c. 128. §-ának harmadik bekezdése kimerítően (taxatíve) határozza meg. Ilyen eset egyebek között az, ha valamely kiskorúnak érdeke atyjának vagy gyámjának érdekével, vagy vele ugyanazon gyám alatt állónak érdekével összeütközik (1877: XX. t.-c. 30. §. a) ponij. Már pedig ezúttal a rendelkezésre álló adatok alapján ezeknek az eseteknek egyike sem állapítható meg. Ahhoz, hogy valaki gondnoknak (eseti gondnoknak) tekintessék, a törvényes előfeltételeken felül még a gyámhatóság részéről kifejezett kirendelés is szükséges, és a vonatkozó rendelkezésben a kirendelés törvényes okára is utalni kell. A gyámhatóság végzése ezzel szemben a jelen esetben sem a gondnokrendelést, sem az ok megjelölését nem tartalmazza. A gyámhatóság végzése afelől rendelkezik, hogy a T. G. és Á. Részvénytársaság b.-i bej. oég ellen folyamatba tett csődeljárásra tekintettel az akörül érdekelt kiskorú igényének érvényesítésére az árvaszéki tiszti ügyésznek és a helyettesül megnevezett dr. F. L. ügyvédnek a Pp. 104. §-ában körülírt jogkörrel meghatalmazást ad. Már ebből is nyilvánvaló, hogy a gyámhatóság végzése az 1877: XX, t.-c-nek nem a fentidézett szakaszain, hanem annak 179. §-a 4. bekezdéséti alapszik, amelynek értelmében a tiszti ügyész az árvaszék megbízása folytán, továbbá a gyámhatóság érdekeinek védelmére, valamint egyes esetekben az árvaszék felhatalmazása folytán a kiskorú érdekében a bíróságnál lépéseket tenni köteles. A gyámtörvény imént idézett szakasza nem gondnokságról, hanem jogi képviseletről intézkedik. A gondnokság több, mint a jogi képviselet, mert a gondnokság a bíróságon kívüli gondozási tevékenységet is feltételezi és ezenfelül a jogi képviselő nevezésére vonatkozó jogot is felöleli. Amennyiben a gyámhatóság a kiskorú érdekeinek képviseletével perben vagy peren kívül a tiszti ügyészt és a tiszti ügyész helyettesítésével a tiszti alügyészt bízza meg, úgy a 128.000/1902. B. M. számú rendelet 92 §-ának B) pontja és végbekezdése alapján díjazásuk megállapítására kétségen kívül a gyámhatóság, vagyis a közigazgatási hatóság hivatott. A jelen esetben azonban a díjazás iránti igényét nem az árvaszéki tiszti ügyész vagy alügyész, hanem a tiszti ügyésznek bíróság előtti peren kívüli ügyben való helyettesítésével megbízott ügyvéd érvényesíti. Az ügyvéd a díjazásra vonatkozó igénye szempontjából a tiszti ügyészszel és alügyésszel nem esik egy tekintet alá. Eltekintve attól, hogy az 1877: XX. t.-c. 179. §-ának 4. bekezdése ós a 128.000/1902. B. M. sz. rendelet 97. §-ának végbekezdése alapján megbízott tiszti ügyész helyetteséül nevezett ügyvéd nem eseti gondnok és így díjazás iránti igényére az idézett törvény 79. §-ában megszabott közigazgatási hatáskör alkalmazást nem nyerhet, igénye a 128.000/1902. B. M. sz. rendelet 92. §-ának B) pontja és végbekezdése alapján sem vonható közigazgatási hatáskörbe, mert az ügyvéd a várossal közszolgálati jogviszonyban nem áll és mert az említett megbízás elvállalására nem is volna köte-