Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

2 Alkotmányjog. Közigazgatási jog. így az államfői elhatározás végrehajtása, tehát az elhatározásban testet öltött akaratnyilvánítás közlése az a tényező, amely a közszolgálati jogviszony megalapítását — a kinevezett részéről ifeltételezett elfogadás esetén — befejezetté teszi. Ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha a közlés kérdését abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a kinevezésnek mint államhatalmi ténynek, lényeges hatályosság! kelléke-e a közlés. Különböző államhatalmi ágazatokban, s ezeken belül az állami igazgatás különböző ügykörében érvényes jogszabályok — bármennyire eltérően szabályozzák is azok az államhatalmi tényeket — valamennyien megegyeznek abban, hogy az államhatalmi tény hatályosságához nem elég az államhatalmi tény érvényes módon létrejötte, hanem szükséges annak megfelelő kinyilatkoztatása is. így pl. a törvény hatályossá a kihirdetéssel, illetve a külön elrendelt végrehajtással válik. A bírói ítélet a kihirdetéssel válik jogilag létezővé (1911: I. t.-c. 398. §.). Ugyancsak a különböző jogszabályokban előírt kihirdetés (közlés) az előfeltétele a végrehajtó hatalom gyakorlása körében alkotott kormányrendeletek hatályosságának is, akár jogalkotó, akár értelmező, akár jogalkalmazó rendeletekről legyen is szó. Végül az államhatalmat képviselő hatóságoknak egyes konkrét rendelkezései, intézkedései szintén csak a kihirdetés, kézbesítés: tehát a közlés útján és után válnak hatályosokká. Általános szabályként kell tehát megállapítani, hogy az érvényessé vált államhatalmi tényben jelentkező állami akarat csak akkor és azáltal lesz hatályossá, ha annak közlése megtörténik. Ezt az általános szabályt okszerűen alkalmazni kell az államhatalmi tényeknek azokra a fajaira is, amelyekre nézve a közlés hatályossági kellékként külön jogszabállyal előírva nincs. Következéskép a kinevezésnek, mint államhatalmi ténynek hatályosságához is szükséges annak közlése. Ha tehát a közlés nem történt meg, a különben érvényes államfői elhatározásból jogokat származtatni még akkor sem lehet, ha az államfői elhatározás az érdekeltnek nem hivatalos úton tudomására jutott. Nem lehet tehát a közlésnek olyan jelentőséget tulajdonítani, amely 6zerint annak csak a kinevezésből származó kötelességek tekintetében juthat szerep, mert az államfői elhatározás a közlés idejéig visszavonható lévén, nyilvánvaló, hogy az elhatározás jogot alapító hatályához a közlés is hozzátartozik és éppen a közlés ereje ifogja az elhatározást vissza nem vonható teljes joghatállyal felruházni. Ezsk szerint tehát, mivel a végre nem hajtott elhatározást önmagában jogot alapító hatályúnak nem lehet tekinteni, és mert a nem szabályszerű úton történt tudomásszerzést sem lehet a hivatalos közléssel .egyértékűnek elfogadni: a hivatalos közlést, legyen az akár a kinevezés közhírré tétele, akár a kinevezési okirat kézbesítése, a szolgálati viszony megalapításához szükséges elengedhetetlen kelléknek kell tartani. Ezért, ha a közlés bármilyen ok folytán elmarad, a közszolgálati jogviszonyt egyedül az államfői elhatározás alapján megalapítottnak tekinteni nem lehet. Mivel a kifejtettek szerint a közlés a közszolgálati viszony létrehozása-