Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Egyéb illetékügyi jogszabályok 262—265. 113 vonatkoztathatók a 114. cikk rendelkezései a kérdéses okiratra; utóbbi esetben ellenben nem. Ebben az esetben ugyanis a nyugdíjalap a banktól külön álló, más jogi személy lévén, csak magát a bankot megillető kedvezmény a nyugdíjalapot ezért, és a nyugdíjalap illetékmentességét megállapító különös rendelkezés hiányában nem illeti meg. Ezt a kérdést pedig eldönti az alapszabályok 100. cikkének (4) bekezdése, amelynek rendelkezése szerint a „nyugdíjalapnak jogi személyisége van, melynek kezelésében éppen ennélfogva ,,a bank alkalmazottainak is megfelelően képviselve kell lennie". Panaszosok ugyan az alapszabályok 114. cikke alapján azzal érveltek, hogy a céget jegyző közegek által kiállított okiratoknak biztosítja a cikk rendelkezése az illetékmentességet és a kérdéses okiratot a bank cégjegyző közegei állították ki. Panaszosoknak ez az érvelése azonban nem helytálló, mert az előbb kifejtett okok szerint csak azokat az okiratokat illeti meg az illetékmentesség, amelyeket a bankot illetőleg állítanak ki. Abból a körülményből egymagából, hogy a bankot jegyző közegek azonosak a banktól különálló jogi személynek, a nyugdíjalapnak képviselőivel, még egyáltalában nem következik, hogy utóbbi minőségükben kiállított okiratokra a 114. cikknek kedvezményt biztosító, tehát kitérj esztőleg nem is magyarázható rendelkezései kiterjednek. Más minőségben jegyzik a bank okiratait, és más minőségben jegyzik a nyugdíjalap okiratait. Előbbieket az alapszabályok 2. cikkének (2) és (3) bekezdése, utóbbiakat az alapszabályok 100. cikkének (4) bekezdése alapján. A nyugdíjalap, illetőleg képviselői által kiállított okiratokat e szerint törvényes rendelkezés hiányában az illetékmentesség nem illeti meg, aminek következtében a panasznak, mint alaptalannak, hely adható nem volt. (1933. jún. 13. — 12.272/1933. P. — 1825. E. H. — Pod. 1934. évi 1. f. 31.) 263,, 6700/1925. P. M. sz. r, — A mezőgazdasági ingatlanokra nyújtott záloglevélkölcsön után járó telekkönyvi bejegyzési illetéket is 48 P-ig bélyegben kell leróni. (Kb. 17.522/1930. P. — M. K. LI. évf. 41.) 264. 1110/1932. M. E. sz. r, — Az 1932. évet megelőző időből származó illetékhátralékok kiegyenlítésénél adandó kivételes fizetési kedvezményiekről szóló 1932. évi 1110. M. E. sz. rendelet alkalmazása körül felmerült vitás kérdésekre a kir. közigazgatási bíróság hatásköre kiterjed. (Közig. bír. 228. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 2. f. 8.) 265. 111. díjj. 13. t, IV. 1. p. — Budapest székesfővárosban meglevő üzletnek egyik kerületből a másikba való áthelyezés iránti kérelem nem esik az illet éki díjjegyzék 13. tétel IV. 1. pontjában, illetőleg az annak helyébe lépő rendelkezésekben szabályozott illeték alá. Kb. Az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 1. pontjában fel vannak sorolva az ipartörvény (1884. évi XVII. t.-c.) 56. §-ában jelzett és általában az ipartörvény 4. §-a értelmében az iparhatósági igazolvány kiállítása célDöntvénytár. 1934. 8