Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

112 Pénzügyi jog. elemei, hanem csak declerativ jelentőségű körülmények s így az árverési vételnek nem érvényességi kellékei vagyis „hozzájárulásnak" vagy „jóváhagyásnak" nem is minősülnek. Következésképen az 1920: XXXIV. t.-c. 15. §. (1) bekezdés 2. pontja értelmében a királyi kincstárnak jogát az árverési vétel után járó illetékre már az árverés napján megnyíltnak kell tekinteni dacára annak, hogy a szerzés feltételes, vagyis az árverés jogerőre emelkedésétől függ, továbbá hogy a tulajdonjog bekebelezése is csak a vételár befizetése után akkor történik, ha a vevő az árverési feltételeknek eleget tett és dacára annak, hogy az utóajánlat tétele is a szerzés felbontó feltételként érvényesülhet, mert ugyanazon szakasz (3) bekezdése szerint az illetékkötelezettség keletkezésére az a körülmény, hogy a visszterhes ingatlan vagyonátruházási jogügylet felfüggesztő vagy bontó feltételhez vagy időhatárhoz van kötve, befolyással nincs. A tulajdonjognak a telekkönyvbe való bevezetése pedig az illeték szempontjából az 1920: XXXIV. t.-c. 1. §. (3) bekezdése szerint is közömbös. De a döntésben kifejezett álláspont helyességét megerősíti az 1920. évi XXXIV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 40.000/1921. számú utasítás 110. §-ának utolsó bekezdése is, amely szerint az illetéket az árverésről szóló értesítés után azonnal ki kell szabni, annak törlése iránt csak akkor lehet intézkedni, ha a bíróság hivatalos értesítése alapján megállapítható, hogy az első szerzés foganatba nem mehet. (Közig. bír. 217. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 1. f. 9.) 262. 1924: V. h-c. alapszab. 114, cikk. — A Magyar Nemzeti Bank részére az 1924. évi V. t.-cikkhez mellékletként csatolt alapszabályok 114. cikkében biztosított illetékmentesség a Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjalapját nem illeti meg. Kb. Az illeték kiszabásának alapjául az a „Törlési Engedély"-nek címzett okirat szolgál, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjalapja, illetőleg annak képviseletében az ezt az 1924: V. t.-cikkhez mellékletként csatolt bankalapszabályok ICO. cikke negyedik bekezdése értelmében kezelő főtanács részéről P., a bank elnöke, Sch., a bank vezérigazgatója és W., a bank főtanácsosa állított ki dr. h. E. P. javára 15.000,000.000 K (1,200.000 P) jelzálogos követelés törlése végett. Panaszosok az alapszabályok 114. cikke alapján az okirat illetékmentességét vitatják. A panasz alaptalan. Az alapszabályok XIII. fejezete „a bank külön jogairól" rendelkezik, és a fejezet 114. cikke különösen a bankot megillető illetékmentességre tartalmaz rendelkezéseket. E szerint — az okiratokat illetőleg — a bank által, vagy a céget jegyző közegei által kiállított okiratok illetékmentesek. Nyilvánvaló az alapszabályok XIII. fejezetének címéből, amely kizárólag a bank külön jogairól szól, és az alapszabályoknak most idézett rendelkezéséből, hogy csak szorosan a bankot illető okiratokat illeti meg az illetékmentesség. Döntő kérdés ennélfogva, hogy a nyugdíjalap a bank vagyonának része-e, vagy a banktól különálló jogi személy-e, mert csak az előbbi esetben