Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Egyéb illetékügyi jogszabályok 255—261. 111 258. 1922: XXIV- t.-c. 41. §. — Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása nem jogosítja fel a kivető hatóságot arra, hogy az áruleltár értékének 25%-át a mérlegszerű nyereséghez hozzáadja. (Kb. 6261/1931. P. — M. K. LII. évi. 21.) 259. 1920: XXXIV. t.-c. 16. §. — Az a körülmény, hogy a haszonélvezeti jog telekkönyvi biztosítása nem köttetett ki, nem akadálya az illeték „N" jegyzékben való nyilvántartásnak. (Kb. 15.722/1930. P. — M. K. LI. 39.) 260. 1920: XXXIV. t.-c. 66. §. — Hozomány tulajdonjogának fenntartása írásbafoglalás nélkül nem bizonyíték arra nézve, hegy a hozomány nem tárgya a hozományt kapó hagyatékának. (Kb. 20.809/1930. P. — M. K. LI. évf. 48.) 261. 1920: XXXIV. t-c. 103. §. 1. bek. — Az árverési vétel után járó illetékre a királyi kincstár joga az árverés megtartásának napján nyílik meg. Kb. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 103. §. (1) bekezdése szerint ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az illetékre ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az árverésre érvényesek. A törvény ezen rendelkezése értelmében az árverésen való ingatlanszerzés illetékezés szempontjából semmiben sem különbözik az adásvételtől, következésképen az árverésen történt vétel után járó illetékkötelezettség keletkezése tekintetében is az 1920: XXXIV. t.-c. 15. §-ában foglalt szabályok irányadók. Ezen szakasz (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a királyi kincstárnak az ingatlan vagyonátruházási illetékhez való joga az ingatlan visszterhes átruházásánál a jogügylet megkötése napján, ha pedig a jogügylet érvényessége hatósági jóváhagyástól vagy hozzájárulástól függ, a jóváhagyás vagy hozzájárulás napján nyilik meg. Az 1881. évi XL. t.-c. 170. §. utolsó bekezdése szerint az árverésre kitűzött zárhatáridő eltelte után, ha időközben magasabb igéret nem tétetik, az ingatlan a legtöbbet igérő által megvettnek jelentetik ki és ezzel az árverés befejezettnek nyilváníttatik. A végrehajtási törvény idézett szakaszának, valamint a 181., 184. és 188. §-ok intézkedéseinek egybevetéséből megállapítható, hogy az ingatlan árverési vevője az árverés tárgyát képező' ingatlant már az árverés napján a nevére történt leütéssel megszerzi s illetve a végrehajtást szenvedő a tulajdonjogot ugyanakkor elveszti. Igaz, hogy ez a szerzés feltételes,az árverés jogerőre emelkedésétő!, mint felfüggesztő feltételtől függ. A tulajdonjog bekebelezése is csak a vételár teljes befizetése esetén történik. Emellett az árverési vevő tulajdonjoga még az utóajánlattal is hatálytalanítható, amely utóajánlat-tétel mint bontó feltétel hat. De az árverés jogerőre emelkedése vagyis a bíróság részéről annak megállapítása, hogy az árverés ellen előterjesztés nem adatott be, továbbá, hogy a tulajdonjog bekebelezése, mint a már megszerzett tulajdonjog kitüntetése, a már leütés tényével megtörtént ingatlanszerzésnek nem constitutiv