Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

110 Pénzügyi jog. Egyéb illetékügyí jogszabályok. 255o 1887: XLV. t.-c. 19, §., 1920: XXXIV. t.-c. 19. §. — Az illetéket annak a terhére is, akinek terhéről azt, fellebbezés folytán a kir. pénzügyigazgatóság töröltette — újból elő lehet Íratni, de csak az illetékek kiszabására vonatkozólag előírt szakszigorlat útján. Kb. Ugy az 1887: XLV. t.-c. 19. §-a, mint az 1920: XXXIV. t.-c. 19. §. intézkedéséből kétségtelen, hogy az illetékkiszabás helyesbítésének helye van akkor is, ha a kiszabás felett már a kir. pénzügyigazgatóság is határozott. Tehát helye van arra az illetékre nézve is, amelyet esetleg a kir. pénzügyigazgatóság a fél jogorvoslata alapján már töröltetett. Az, hogy ez a töröltetés az illetéknek csak egy részére, vagy az egész illetékre vonatkozott, s hogy a miatt a töröltetett illetékrész, vagy az egész illeték újbóli előírása forog-e fenn — különbséget nem okozhat, mert mindkét esetben az illetékkiszabás helyesbítése történik. De mindkét törvényhely az illetékkiszabás helyesbítését akkor engedi meg, „ha az illetékkiszabási iratok felülvizsgálása alkalmával" állapíttatik meg az, hogy hibás kiszámítás vagy a törvények és szabályok helytelen alkalmazása forog fenn. Az illeték fizetésére kötelezett fél által használt jogorvoslat folytán történő felülvizsgálástól eltekintve, a kiszabási iratok felülvizsgálása alatt pedig, amint ez az 1887: XLV. t.-c. végrehajtására vonatkozó 72927/1887. P. M. sz. rendelet XIV. pontjából és az 1920: XXXIV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 40000/1921. P. M. rendelet 8. >§. első és második bekezdéséből is kitűnik: a pénzügyminiszteri számvevőség illetékügyi csoportja által, a 73120/1887. sz. rendelet illetve a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőség által a 14700/1932. P. M. számú rendelet szerint teljesítendő szakszigorlat értendő. Ezekből következik, hogy a kir. pénzügyigazgatóság által már töröltetett, illeték, vagy illetékrész előiratásának is helye van, de csak az előbb említett szakszigorlat útján. Ellenben szakszigorlat nélkül nincs helye ilyen előíratásnak, mert — arra vonatkozó törvényes rendelkezés hiányában — az illeték törlésére vonatkozó határozatát a kir. pénzügyigazgatóság se helyezheti hatályon kívül, csak a saját kezdeményezése alapján. Ez a megállapodás nem érinti a K. K. H. Ö. 3. §. c) 16. pontjában foglaltakat. (Közig. bir. 226. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 2, f. 5.) 256. 1920: XXIV. t.-c. 13. §., 111. díjj. 89. tét. — Közkereseti társaságnál a megszerzendő hitel, mint nem vagyonbetét, nem vonható illeték alá. (Kb. 13.942/1931. P. — M. K. LII. évi. 6.) 257. 1920: XXIV. t.-c. 17. §, — Az általános fogyasztási szövetkezet elárusító üzletében alkalmazott segédek illetménye nem esik az 1920: XXIV. t.-c. 17. §-ában megállapított rendelkezések alá. (Kb. 12.845/1929. P. — M. K. LI. évf. 30—31.)