Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Közjog Alkotmányi og. Országgyűlési képviselőválasztás! ügy. 1. 1925: XXVI. t.-c. 17. §. 3. bek. — I. Nem törvényellenes az az eljárás, hogy a központi választmányi tagválasztás ajánlási lajstromán ajánlottként szereplő egyén az ajánlási ívet, mint ajánló, aláírja. Ez tehát nem ok arra, hogy az ily egyén akár a lajstromon szereplő jelöltek közül, akár az ajánlók közül töröltessék. — II. Nem érinti az ajánlás érvényességét az a körülmény, hogy a választás napja helytelenül van feltüntetve az ajánlási íveken. (1933. jan. 24. — 7505 1932. K. — 1425. E. H, — Kod. 1934. évi 1. f. 11.) Közigazgatási jog. Államszolgálatí ügyek, 2, 1869: IV. t.-c, 3, §«, 1891: XVII. t.-c. 49. §., 1893:IV. t.-c. 4., 13, §,, 1920: XX. t.-c. 8., 9. §. — Olyan ítélőbírói állás után, amelynek elfoglalása az államfő által kinevezett részéről azért vált lehetetlenné, mert a bíró a kinevezésről hivatalos közlés útján nem nyert tudomást, illetményigény jogosan nem érvényesíthető. Kb. Az 1869. évi IV. t.-c. 3. §-a értelmében az ítélőbírákat az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett a király nevezi ki. A bíró kinevezése tehát az államfő jogosítványai közé tartozik, a kinevezésért azonban az ellenjegyző miniszter felelős, aki a felelősség alapján teszi meg a kinevezés iránt előterjesztését és gondoskodik az államfői elhatározás végrehajtásáról. Alkotmányjogi szempontból tehát az alkotmányos formák között létrejött államfői elhatározást befejezettnek és önmagában érvényesnek kell elismerni, ez az elhatározás azonban csak akkor lép hatályba, ha annak végrehajtásáról gondoskodás történik. A végrehajtás a kinevezésért felelős miniszter feladata és az az államfői elhatározás közlésével történik. Ez által lép hatályba az addig a végrehajthatóság szempontjából érvényes államfői elhatározás. Döntvénytár. 1934. 1