Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
106 Pénzügyi jog. idézését igazoló vétív hiányzott és a határozat a vétív beérkezte után, a felperes távollétében hozatott meg, az ítéleti illetéket vele szemben felhívás nélkül alkalmazni nem lehet. (Kb. 10.272/1929. P. — M. K. LI. évi 49.) 232, 111- szab. 95. §, 2. bek Nyilvános számadásra kötelezett társulatok, intézetek és vállalatok igazgatósági tagjainak illetékfizetési kezessége a törvénykezési illetékre nem terjed ki. (Közig. bír. 206. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. évi 4. f. 82.) 233. 5100/1931. M. E. 51. §. 2. bek. — Kényszeregyességi eljárásban a hitelezőnek azt a követelését, amelyre a hitelezőt külön kielégítési jog illeti meg, a hitelezőt terhelő bélyegilleték alapjának megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Kb. A csődönkivüli kényszeregyességi eljárásban lerovandó törvénykezési illetékek leszállításáról szóló 1926. évi 102.700. M. E. számú rendelet helyébe lépett 1931. évi 5.100. M. E. számú rendelet 51. §. (2) bekezdése szerint a hitelezők a követelésüket bejelentő beadványok illetékét a (12) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvi illetékbe belefoglalva róják le, a követelésüket bejelentő beadványukra tehát bélyeget ragasztaniok nem kel'. A rendelet ezen szakaszának (12) bekezdése szerint az egyességi tárgyalásról készült jegyzőkönyv után minden egyes hitelező saját követelésének összege szerint, annak minden megkezdett 1000 pengője után (beleszámítva a követelést bejelentő beadvány illetékét is) 1 pengő illetéket köteles leróni. S a rendelet ugyanezen szakaszának (4) bekezdése szerint abban az esetben, ha a bíróság a hitelvédő egylet előtt létrejött egyesség ellen benyújtott észrevételeket elutasítja, az egyességet tehát érdemben nem tárgyalja, jegyzőkönyvi illeték követelésének helye nincs, és nem jár illeték a követeléseket bejelentő beadványokra (12) bekezdés) sem. Már a rendeletnek ezeket a rendelkezéseit egybevetve azokból okszerűleg következik, hogy a hitelezőknek csak azok a követelései szolgálnak az ott meghatározott illeték alapjául, amely követelések a kényszeregyességi eljárás során az egyességnél való számításba vétel végett bejelentettek és az annak eredményeként megkötött egyességnek tárgyául szolgáltak. A közadós olyan hitelezőjének követelése, amelyet a hitelező az egyes6ég céljából nem jelentett be, és amelyre az egyesség nem terjedt ki, a fenti rendelkezések folytán okszerűen, de természetszerűleg is illeték alapjául nem szolgál. S ilyen követelésnek kell tekinteni a hitelezőnek azt a követelését is, amelyre őt külön kielégítési jog illeti meg. Az ilyen követelés, éppen a külön kielégítési jognál fogva, biztosítva lévén, a követelésnek egyezkedés céljából való bejelentése, sem a kisebb kielégítést nyújtó egyesség az ilyen hitelezőnek nem érdeke. Az ilyen követelés éppen ezért nem is tárgya az eljárásnak és az annak során létrejött egyességnek. Következik ez a csődönkívüli kényszeregyesség tárgyában kiadott 1410/1926. M. E. számú rendelet 69. §-ának első bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből is, hogy a külön kielégítési joggal biró hitelezőt az eljárásban szavazati jog nem illeti meg, ami jogi hatásában azt jelenti, hogy a
