Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

102 Pénzügyi jog. miatt be nem hajtható, az 1914: XLIII. t.-c. 55. §-ának 2. bekezdésében szabályozott másodsorbani fizetési kötelezettség érvényesíthető, annál is inkább,, mert a törvény előbb idézett szakaszában foglalt az a rendelkezés, amely szerint a pernyertes fél az illetékért csak másodsorban tartozik felelősséggel, a dolog természeténél fogva csupán az elsősorban fizetésre kötelezett féllel és nem annak örököseivel szemben rendezi ennek a felelősségnek kérdését. A törvény 55-ik §-ának idézett rendelkezése külön törvényes rendelkezés hiányában az örökösökkel szemben nem bir kötelező hatállyal. (Közig, bir. 227. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 2. f. 7.) 222. 1914: XLIII. t.-c. 60. §. — Perújítás esetén az alapper tárgyát képező váltófizetési meghagyás után kiszabott illetéket a perújítás folytán hozott jogerős bírói ítélet illetékébe betudni nem lehet. (Kb. 18.152/1930. P. — M. K. LII. évf. 7.) 223. 1914: XLIII. t.-c. 61. §. — Felperes által kért mulasztási ítélet helyett alperes vétívének beérkeztéig az ügynek nyilvántartásba vétele rendeltetett el. Felperes a nyilvántartás ideje alatt keresetétől elállt. Ilyenkor az ítéleti illetéket vissza kell téríteni. (Kb. 15.441/1929. P. — M. K. LI. évf. 48.) 224. 1914: XLIII. t.-c. 73. §. — Az áru- és értéktőzsde választott bíróságai előtti eljárás folyamán vitássá tett jogügyletben hozott ítélet után a jogügyleti illeték is jár. (Kb. 12.837/1930. P. — M. K. LII. évf. 7.) 225. 1914: XLIII. t.-c. 75. §. — 1. Ha a fél a Pp. 112. §. 1. pontja alapján szegénységi jogon illetékmentességet is kért, ezen jog megadása iránt a bírósághoz intézett kérelem előterjesztésétől kezdődőleg a felet az illetékfeljegyzési jog akkor is megilleti, ha a kérvényéhez nem csatolt hatósági bizonyítványt vagy nem csatolt megfelelő bizonyítványt. Ha a fél kérelme kifejezetten a Pp. 112. §. 2. bek. szerinti szegénységi jog megadására irányul, az ílletékfeljegyzési kedvezmény nem illeti meg. — 2. A nem természetes személyek részéről előterjesztett szegénységi jog iránti kérelem alapján illetékfeljegyzésnek nincs helye. 3. A csődtömeggondnok mint felperes az egyszeres és felemelt illetékért a saját személyében felelős. Kb. A Pp.-sal szabályozott eljárásokban és végrehajtási eljárás során igényelhető szegénységi jog feltételeit a Pp. 112—123. szakaszai, a szegénységi jogon igényelhető illetékmentesség feltételeit pedig az 1914: XLIII. t.-c. 75—79. szakaszai szabályozzák. E szakaszok rendelkezései szoros összefüggésben állanak egymással. A szegénységi jog megadásának feltételeit a Pp. 112. §. szabályozza is kimondja az első bekezdésében azt, hogy a szegénységi jogban az részesíthető, akinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám, a második bekezdés szerint a bíróság az összes körülmények tekintetbe vételével szegénységi jogban részesítheti azt a felet is, aki a perköltséget fedezni nem tudja anélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátarta-