Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

96 Pénzügyi jog. hogy a jelzálogjoggal biztosítandó követelések váltó leszámítolásból erednak vagy fognak eredni, illetőleg hogy a követelés fedezetéül váltó szolgál vagy fog szolgálni. Mégis kétségtelen, hogy a szabály csak a jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat illetékét kívánja 2 P-ben meghatározni, de nem az olyan okirat illetékét is, amely tartalmánál fogva kölcsön szerződésnek vagy egyéb okiratnak is minősül. Ezt igazolja ugyanazon rendelet 1. §-ának (4) bekezdése, amely akként rendelkezik, hogy ha a jelzálogjog megalapításába beleegyező nyilatkozatot a követelés alapjául szolgáló szerződésről szóló okiratba foglalják és az alapul szolgáló ügylet után járó okirati vagy vagyonátruházási illeték a beleegyező nyilatkozatnak az e szakaszban megállapított illetékénél nem kisebb, csak az alapul szolgáló ügylet után kell illetéket leróni. Ha pedig az alapul szolgáló ügylet illetéke kisebb, illetéket csak a beleegyező nyilatkozat után kell leróni. A kérdés helyes eldöntésénél fontosabb annak a másik kérdésnek az eldöntése, hogy a váltóhitel vagy általában hitelbiztosítéki okiratnak címzett okiratot tartalmánál fogva mikor lehet és illetőleg kell kölcsön szerződésnek vagy egyéb okiratnak is tekinteni és illetőleg minősíteni. A biztosítéki okiratot tartalmánál fogva akkor lehet és illetőleg kell kölcsön szerződésnek vagy egyéb okiratnak is tekinteni és minősíteni, ha az okiratból nem csupán az tűnik ki, hogy jelzáloggal biztosítandó követelések váltó leszámítolásából erednek vagy fognak eredni, illetőleg, hogy a követelés fedezetéül vaitó szolgál vagy fog szolgálni, hanem az ezen körülményekre való utaláson felül az okirat a közönséges adóslevelekben vagy kölcsön szerződésekben, vagy esetleg egyéb okiratokban szokásos külön megállapodásokat és kikötéseket is tartalmaz és pl. igazolja a kölcsön megtörtént felvételét és adóssági nyilatkozatot olyan alakban is tesz, amelynek alapján függetlenül a fedezetül netán letett váltóktól is, magának az okiratnak az alapján a bíróságok elő+t polgári per tehető folyamatba. — Kölcsön szerződésnek kell tekinteni a hitelbiztosítéki okiratnak címzett iratot tartalmánál fogva különösen akkor is, ha a visszafizetési kötelezettség tekintetében is nyilván a fedezetül adott váltó vagy váltók esedékességétől eltérő hosszabb visszafizetési határidőt állapít meg és az ezen hosszabb visszafizetési határidőn belül történő visszafizetés esetére stornó díjat, vagy esetleges késedelmes visszafizetés esetére külön kötbér fizetését, tehát olyan jogokat is biztosít a hitelező javára, amelyek a fedezetül adott váltó vagy váltók alapján a hitelezőt meg nem illetnék, amelyeknek biztosítására tehát pusztán és kizárólag a biztosítéki iratnak címzett kölcsön szerződés vagy egyéb okirat szolgálhat. (Közig. bir. 220. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 1, f, 14.) Törvénykezési illeték. 196, 1914: XLIIL L-c, 1. §, — Az a jegyzőkönyv, amelyet az eljárás felfüggesztésének megszüntetése kérdésében a peres felek meghallgatásával vettek fel, az 1914: XLIIL t.-c. 1. §-ának 1. a) pontja szerint esik illeték alá. (Kb. 14.901/1929. P. — M K. LII. évi 13.) 197. 1914: XLIIL t.-c. 1. §. — Abból a körülményből, hogy a két példányban benyújtott iratot a perbíróság az ellenfél ügy-