Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Ingatlan vagyonátruházási illeték 170—171. 91 hatályossággal, pl. abban az esetben, ha az ingatlanra már más zálogjog is be , van kebelezve, amely a bekebelezendő vételárat megelőzte volna. — Megjegyzendő az is, hogy a vételár kifizetése nem is az ügylet létesülése, hanem csakis a teljesítés kérdésére tartozik. A többször nevezett kikötéssel a felek legfeljebb azt. a jogot biztosították maguknak, illetve első. sorban az eladónak, hogy a vételár ki nem fizetése esetén az eladó visszakapja az ingatlant, tehát in intaegrum restitutióhoz jut. Már pedig az is kétségtelen, hogy in intaegrum restitutióról csakis akkor lehet beszélni, ha van egy foganatba ment, tehát nem felfüggesztő, hanem legfeljebb felbontó feltételhez kötött — jogügylet. A fentebb kifejtettekből folyik az is, hogy itt nem ügydöntő az a ténykérdés, hogy az ingatlan tényleges birtokba átadatott-e, és hogy a vételárnak legalább egy — sőt némely esetben nagyobb — része már kifizettetett-e, bár tagadhatatlan, hogy a fentiek helyességét támogathatja a birtokba adás, sőt a részletfizetés ténye is. A legtöbb oly ingatlan adásvételnél, is, amelynél a többször nevezett kikötés fenforog, az eladó az ingatlant a vételár kifizetés előtt is már birtokába adja a vevőnek, legalább is képlegesen (pl,: ha az in^ gatlan bérbe vagy haszonbérbe van adva, s most már a bérlő vagy haszonbérlő (még az az eset is megtörténhetik, hogy a vevő az egész a vevő bérlőjévé vagy haszonbérlőjévé lesz). Már most ily esetben a vevő mily jogcímen birtokolja (és nem birlalja) az ingatlant?. Nem mondhatni, hogy bérlet, haszonkölcsön, vagy zálog címén, vagy csak precarius módon. Csakis tulajdon címén bírja. Tulajdonjog címén pedig csakis az birtokolhat, aki ha nem is telekkönyvi, hanem valóságos, jogos tulajdonos. Ily esetekben tehát még kétségtelenebb, hogy az adásvétel nem felfüggesztő feltétel mellett jött létre. Hát még ha a vevő a vételárnak talán nagyobb részét ki is fizette. Hogycn lehetne ekkor felfüggesztő feltételről beszélni? De vételárat kifizette, és az eladó a bekebelezési engedély megadását egyszerűen megtagadja, vagy meg sem is adhatja azt, mert pl.: időközben meghalt. Mindezekből eléggé kétségtelen, hogy a többször nevezett kikötés nem felfüggesztő, hanem felbontó feltételnek minősítendő. Természetes azonban, hogy a bíróságnak ez az álláspontja csakis a kérdésnek pénzügyi jogi eldöntésére vonatkozik, a kérdésnek magánjogi szempontból való elbírálása nem tartozván ezen bíróság hatáskörébe. Minthogy pedig az 1920. évi XXXIV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja értelmében ingatlannak átszállása vagy átruházása ingatlan vagyonátruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra is, hogy a telekkönyvben a változást bejegyezték-e vagy sem, és minthogy ugyanazon törvénycikk 101. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy: ,,a bontó feltétel mellett kötött vételeket úgy kell megilletékezní, mintha feltétlen adásvételi szerződések volnának" — és ugyanazon szakasz (3) bekezdése értelmében a bontó feltétel „bekövetkezése az illeték visszatérítésére vagy törlésére igényt nem ád" — ennélfogva: a jelen megállapodás értelmében kellett határozni. (Közig. bir. 209. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. évi 4. f. 85.) 171. 1920: XXXIV. t.-c. 23. §. — A dologi kezességet csak az átruházott ingatlant terhelő illetékösszeg erejéig lehet érvényesíteni. (Kb. 23082/1931. P. — M. K. LII. évf. 6.)