Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
7C8 Szolgálati jogviszony. Vasúti szolgálat. 102L Vasúti alkalmazottnak a létszámból törlése. — LA fennálló törvényes rendelkezések nem írják elő, hogy a szolgálatból engedély nélkül 3 napig igazolatlanul kimaradó vasúti alkalmazott törlésének nyomban kell történnie. — II. A vasúti alkalmazottnak az a ténye, hogy 1919. májusában felsőbbségének megkérdezése nélkül a vörös hadseregbe belépett, a vasúti szolgálatból engedély nélkül 3 napon túl történt kimaradás fogalma alá esik. K. Az 1914: XVII. t.-c. 54. §. 3. pontja és az alperes Szolgálati és Iiletményszabályzata 73. §-ának 1. c. pontja értelmében mindazokat az alkalmazottakat, akik nem tisztviselők vagy évi fizetéssel bíró egyéb alkalmazottak, a létszámból minden további eljárás nélkül hivatalból törölni kell, ha a szolgálatból engedély nélkül 3 napig igazolatlanul kimaradtak. E törvényes rendelkezések nem írják elő, hogy a törlésnek nyomban kell történnie. A nem vitás tényállás szerint a felperes, aki az alperesnél mint vonatfékező állott alkalmazásban, tehát a törvény 54. §. 3., illetőleg a Szolgálati éc Illetményszabályzat 73. §. 1. c. pontja alá eső alkalmazott volt, az ú. n. tanácsköztársaság idejében, 1919. május havában, felsőbbségének megkérdezése nélkül önként bevonult katonának a vörös hadseregbe és a tanácsköztársaság bukásáig a vörös, majd azután a nemzeti hadseregben szolgálatot teljesített. Nem vitás az sem, hogy amikor a felperes 1920. január 3.-án leszerelt s az alperesnél szolgálatra jelentkezett, az alperes a szolgálatba nem osztotta be, hanem a felperes ügyét a NB. •/• alatti értesítésből kitűnőié* 1920. október 28-án az alperes központi üzletvezetőségének kebelében alakított vizsgálóbizottság elé utasította és az alperes igazgatóságának elnöke az 1921. március 4-én kelt NB/2. •/. alatti értesítés szerint a felperest arról értesítette, hogy a vizsgálóbizottság javaslatának meghallgatása után azon szolgálati vétségért, hogy a tanácskormány idejében önként vörös katonának bevonult, rendbüntetésként megintette, majd az alperes a szolgálatra újból jelentkező felperest elbocsáttatásáról értesítette. A felperesnek az a ténye, hogy 1919. májusában felsőbbségének megkérdezése nélkül a vörös hadseregbe belépett, a vasúti szolgálatból engedély nélkül 3 napon túl történt kimaradás fogalma alá esik, s ezután már c-ak az a kérdés volt eldöntendő, hogy kimaradása igazoltnak tekinthető-e vagy sem. A hivatali felsőbbség a felperest vörös katonának önként történt bevonulása miatt rendbüntetésként megintette, ezzel pedig kifejezést adott annak, hogy bevonulását a szolgálat érdekeibe ütközőnek tartja, kimaradását tehát igazoltnak el nem fogadta. Ez kitűnik egyébként abból is, hogy amikor felperes a NB. •/. alatti értesítés után az alperesnél szolgálattételre jelentkezett, az alperes a jelentkezését nem fogadta el és felperest a szolgálatból történt elbocsáttatásáról értesítette. Eszerint a felperes a szolgálatból engedély nélkül 3 napon túl igazo-