Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

700 Váltójog. — Igaz ugyan, hogy a meghatalmazásnak nem kell kifejezetten megadottnak lenni, mert az konkludens tényekből is megállapít­ható, azonban minden esetre olyan tények fenforgása szükséges, amelyekből a megbízó fél szándékára kétségtelen következtetés vonható; egy valódi aláírással ellátott váltó megküldése azonban nem tekinthető olyan ténynek, amelyből a megbízónak arra a szándékára lehetne következtetést vonni, hogy a váltó benyújtá­sával megbízott egyén egy más váltóra rávezethesse a megbízó nevét. K. A fellebbezési bíróság által ítélkezése alapjául vett tényállás sze­rint az I. r. alperes, továbbá a III. és IV. r. alpereseknek a per során elhalt s a perben II. r. alperesként szerepelt örökhagyójuk a felperesnél fennállott 6.000 pengős tartozásukra adott váltó megújítására két darab, aláírásukkal ellátott 3000—3000 pengőről kiállított váltót küldtek I. r. alperes néhai férjének, aki azonban ezeket a váltókat megtartva, egy olyan 6.000 pengős váltót nyújtott be a felpereshez, amelyre az I. és II. r. alperesek aláírását ő írta rá. A fellebbezési bíróság ebből a tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy az I. és II. r. alperesek olybá tekintendők, mint akik az I. r. alperes férjét a felpereshez benyújtott váltónak nevükben leendő aláírására felha­talmazták, és az I. r. alperes részéről is megadottnak tekintett meghatal­mazást erre vonatkozó közjegyzői okirat hiányában is érvényesnek mon­dotta ki azért, mert egy nem vitásan fennállott kötelezettségből folyóan a házastárs által történt névírás, mint csupán technikai művelet közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás nélkül is jogérvényes. A fellebbezési bíróság álláspontja azonban mindkét irányban téves. Eltekintve ugyanis attól, hogy az 1886: VII. törvénycikk 23. §. b) pontjában a házastársak közt váltóbeli kötelezettség vállalására szóló meghatalmazás jogügyleti érvényességi feltételeként kikötött közjegyzői okirat hiánya a meghatalmazási jogügyletet mindenre tekintet nélkül érvénytelenné teszi — a fellebbezési bíróság által felhozott körülményekből a meghatalmazás adá­sára okszerű következtetés nem is vonható. (...Mint a fejben...). Ilykép az alperesek kötelezettsége a váltón levő aláírásuk valódisá­gától függ. (1933. május 16. — P. VII. 5549/1931.) 949. Vt. 81. §. — Feleség nevének a iérj által aláírása. — Ha a váltóra a feleség forgatói névaláírását férje vezette, aki­nek azonban erre az 1886: VII. t.-c. 23. §-ának b) pontja szerinti közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazása nem volt, nincs je­lentősége annak, hogy a feleség tudomással bírt arról, hogy a váltóból eredő követelés erejéig az ő ingatlanán jelzálogjogot kebeleztek be s ez ellen jogorvoslattal nem élt, sem annak az egyebekben is csak a felülvizsgálati kérelemben felhozott körül­ménynek, hogy a feleség a férje ellen indított bűnvádi eljárás folyamán akként nyilatkozott, hogy amennyiben a követelés fennállana és ezt a bíróság férje ellen megítélné, ezért a kezes-

Next

/
Thumbnails
Contents