Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Életbiztosítás. 945. 697 tott az 1926. évi augusztus 16. napjával kezdődött életbiztosítási szerződé sének havi részletekben fizetendő díjait, az 1926. évi augusztus 16.-tól 1927 szeptember 17-ig (helyesen 16-ig) kifizette, ettől kezdve azonban 1928. május 16-ig a díjrészleteket nem fizette meg, az 1928. május 16—június 16-iki egy havi részletet az alperesi biztosító azután — vitatása szerint — ugyan tévedésből, de tényleg beszedte a biztosítottól, az azonban nem vitás, hogy ezt az egy havi díjrészletet az alperes, utóbb (1930. január 13.) a felperesnek visszafizette, aki az ennek megfelelő összeggel kereseti követelését ennek folytán le is szállította; és nem vitás az sem, hogy 1928. június 16.-tól a biztosított egészen az 1929. március 8.-án bekövetkezett öngyilkosságig a biztosítási díjrészleteket megint nem fizette meg. Téves ugyan ezek szerint a fellebbezési bíróságnak az az elsőbírói íté létből, a saját ítélkezésének alapjául is elfogadott megállapítása, mintha a biztosított az évi biztosítási díj havi részleteit a biztosítás kezdetétől csak egy éven át (az első biztosítási évben) fizette volna megszakítás nélkül; mert saját fentkiemelt ítéleti megállapítása szerint a biztosított a havi díjrészleteket a biztosítás kezdetétől: 1926. augusztus 16.-tól megszakítás nélkül egészen 1927. szeptember 16.-ig, tehát 13 hónapon át fizette pontosan, ennek azonban a per érdemi eldöntése szempontjából nincs jelentősége azért, mert a fentiek szerint helyesbített tényállás alapul vétele mellett is megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak elutasító értelmű ítéleti döntése az alábbi okokból. Felperes leszállított keresete az 1926. augusztus 16.-tól kezdődő hatállyal az öngyilkosság esetére is biztosított és az 1929. március 8.-án tényleg öngyilkossá is lett néhai férje elhalálozása folytán esedékessé lett teljes biztosított összegnek (2000 U. S. A. dollár) az alperes által a jelen per folyamán részére visszafizetett egy havi (1928. május 16—1928. június 16.) díjrészlet összegét meghaladó 1995.29/100 dollár tőkének és kamatainak a megfizetésére irányult. Az általános biztosítási feltételeknek az öngyilkosság esetére vonatkozó 10. §-a akként rendelkezik, hogy „ha a biztosított halála öngyilkosság .... következtében állott be, a társaság a teljes biztosított összeg kifizetésére csak az esetben köteles, ha a biztosítás az elhalálozás napján két teljes éven át megszakítás nélkül érvényben volt; . .." A fentkiemelt irányadó tényállásból kitűnően azonban kétségtelen az, hogy a fennforgó esetben a perbeli biztosítás a biztosított halálát megelőzően megszakítás nélküli két teljes éven át érvényben nem volt, és ebből következően felperesnek a teljes biztosított összeg megfizetésére irányuló kereseti követelése és ezt fenntartó felülvizsgálati kérelme, már ebből az okból nem nyugszik jogszerű alapon; ugyanezért a felperes felülvizsgálati kérelmével pusztán emiatt is el volt utasítandó. Ilyen jogi álláspont mellett szükségtelennek tartotta a kir. Kúria annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy az 5-/.—12-/. alatti beváltatlan díjnyugták tanúsítása szerint a havi díjrészletek fizetésének 8 hónapon át történt elmulasztása után, az 1928. május 16—június 16-iki egy havi díjrészletnek a biztosító által történt behajtása a biztosítási szerződésnek újból hatályba