Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

698 Váltójog. léptetését eredményezhette-e vagy nem? mert még ha ez az újból hatályba, lépés feltehető volna is, amely esetben nem új biztosítási szerződés létesült volna, hanem az eredetileg megkötött ügylet helyeztetett volna vissza eredeti joghatályába; akkor is minden kétségen felül áll az, hogy ebben az esetben sem volna az megállapítható, hogy a perbeli biztosítás megszakítás nélküli két teljes éven át lett volna érvényben a biztosított halálát megelőzően, figyelembe véve emellett még azt is, hogy nem vitás, miszerint a biztosított 1928. június 16. után egészen haláláig több díjrészletet egyáltalán nem tizetett, a biztosítási feltételeknek ez a fentidézett, egészen világos rendelkezése pedig, amely szigorúan értelmezendő és a törvénnyel ellentétben nem álrván, joghatályosan ki volt köthető, az ügyleti felekre kötelező. A kir. Kúriának fentkífejezett álláspontjánál fogva közömbös a per sorsa szempontjából is, hogy a fentemlített egy havi díjrészletnek a? a,p°resí Diztosító által történt beszedése és az erre vonatkozó díjnyugtának (E) a biztosított részére való kiszolgáltatása, az alperesnek menthető ténybeli tévedésén alapult-e vagy nem? — ugyan ezért a felperesnek mindezekre vonatkozó felülvizsgálati panaszaival foglalkozni szükségtelen volt. (1932. jún.. 30. — P. VII. 386/1931.) Váltótörvény. (1876 : XXVII. t.-c ) 946. Vt. L §» — Degeneráltság. — Az a körülmény, hogy a váltónyilatkozatot tevő személyt hozzátartozói nem tartották normálisnak, hogy zsugori, ruházkodásában különös és hanyag, magatartásában félszeg, korlátolt, könnyen befolyásolható, ítéletképzésében felületes és általában degenerált volt, az elmeszakértői véleményben felhozott egyéb adatokkal szemben még nem teszi indokolttá azt a feltevést, hogy a kezesi kötelezettség vállalásánál, illetve a váltó aláírásánál, melynek következményeiről a mindennapi élet tapasztalatai folytán még az egyszerűbb szellemi képességű emberek is fogalmat tudnak alkotni, a szükséges meggondolást, elővigyázatot kifejteni nem tudta volna. K. Dr. N. Ödön szakértő az özv. K. Simonné testi alkatának, magaviseletének, szellemi képességeinek vizsgálata alapján, következtetése indokainak részletes felsorolásával azt a véleményt terjesztette elő, hogy a nevezett sem a vizsgálat idején, cem azt, megelőzően, 1929. augusztus 12-én nem szenvedett oly elmebajban, mely akaratának szabad elhatározási képességét teljesen kizárta volna, sőt rámutatott, hogy kötelezettségvállalásának lélektani indoka is felismerhető fukarságából eredő haszonvágyában s illetve abban, hogy M. Vilmos a kezességvállalás alkalmával azt helyezte előtte kilátásba, hogy a lakóházhoz egy szintén lakóhelyiséggé átalakítható raktárt fog építtetni, mely utóbb az özv. K. Simonnéé maradna. A fellebbezési bíróság mindezekből, ?. szakértő véleményének elfogadásával, a következtetés helyes szabályainak megsértése nélkül állapította meg, hogy özv. K. Simonné a kezesi kötelezettség elvállalása, illetve a váltó-