Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Életbiztosítás. 942. 689 is, — még hatályba nem lépett, az alperesi biztosítót pedig a kötvény kikézbesítése körül, kártérítö felelőssegét maga után vonó gondatlan késedelem nem terheli; ezért nem sérti az anyagi jogot a felperest kereseti követelésével elutasító értelmű ítéleti döntése; ebből folyóan felperesnek anyagi jogszabálysértést vitató felülvizsgálati panaszai egyaránt alaptalanok. (1932. dec. 13. — P. VII. 3681/1931.) 942. 1927: X. t.-c. 9. §. — Életbiztosítási szerződés hatályának megszűnése díjfizetés elmulasztása miatt. — A m. kir. Kúriának több rendbeli ítéleteiben egyöntetűen kifejezésre hozott, már állandósultnak mondható joggyakorlata szerint az 1927: X. t.-c. 5. §-ának első bekezdésében a biztosító részéről megkívánt, a biztosítotthoz intézendő felhívásnak szüksége csakis olyan esetekre vonatkoztatható, amikor az első biztosítási időszakra, vagy olyan későbbi (folytatólagos) biztosítási időszakra eső biztosítási díjról van szó, amely folytatólagos biztosítási díjnak a megfizetésére magát a biztosított külön írásban kötelezte, — mint amely biztosítási díjakat a biztosító a törvény értelmében, bírói úton is érvényesíteni jogosult. K. A fellebbezési bíróság ítéleti döntésének alapjául szolgált ténymegállapításokat a felperes felülvizsgálati kérelmében, a Pp. 534. §-ának megfelelően meg nem támadván, ezek a ténymegállapítások a Pp.-nek most felhívott §-a értelmében az ehelyütt való ítélkezésnél is irányadókul szolgálnak. E tényállásnak az alapul vétele mellett pedig nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak a felperest kereseti követelésével elutasító értelmű ítéleti döntése, a felperesnek anyagi jogszabálysértést vitató felülvizsgálati panasza tehát, az elábbiakban kifejtendő okokból alaptalan. Téves ugyan a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az 1926. október 11-én kezdődött perbeli biztosításnak első biztosítási időszaka: 1927. október 11-ig tartott; mert a C. alatt becsatolt eredeti biztosítási kötvény tartalmából világosan kitűnően az az idő, amelyre a 7.89 dollár biztosítási díj, mint egység, nem pedig mint díjrészlet meghatározva van: K év, aminthogy a biztosítási kötvényben az elsőként esedékes 7.89 dollár is, nem első díjrészletnek, hanem „első díj"-nak van megjelölve; ebből következően a perbeli biztosításnak első, és pedig % évben meghatározott időszaka 1927. január 11-dikén ért véget; az 1927. október 11-ikén pedig már a 4-ik K éves biztosítási időszak járt le. Ezt a kir. Kúria a szavatosság kedvéért emeli ki; mert ennek a körülménynek különben, az ügy érdemi eldöntésére lényeges befolyása nincs. Ennek előrebocsátása után, az volt az eldöntendő kérdés, hogy a biztosított esemény bekövetkezte idején (1928: XII. 4.) fennállott-e a perbeli biztosítás vagy nem? Ezt a kérdést illetően az az itt is irányadó tényállás, hogy a néhai biztosított, perbeli biztosítására az első és második negyedévi díjat rendben lefizette és fizetett ezen kívül ínég egy (harmadik) negyedévi díjat is, amelynek ellenében tévedésből a negyedik negyedévi díjnyugta (E. a.) adatott neki ki, holott a harmadik negyedévi díj kifizetetlen Döntvénytár. 1933. 44