Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Életbiztosítás. 939. 939. Kt. 506., 468. §., 5460/1928. M. E. — Életbiztosítás kezdő időpontja. — LA biztosítási szerződés hatálybaléptének kezdete a Kt. 468. §-ában megkívánt írásbeliségre tekintettel szóbeli megállapodás bizonyításával nem is pótolható. — II. Az ajánlati űrlapot a fél helyett kitöltő társasági alkalmazott, a kezdő időpontnak az ajánlatba bevezetése szempontjából nem a társaság, hanem a fél megbízottjának tekintendő. — III. An­nak, hogy a kötvény a biztosítás hatályosságának megkezdődésé előtt kikézbesíttessék — semminemű akadálya nincs és a szer­ződés hatályosságának kezdete tekintetében semmi jelentősége sincs annak a körülménynek, hogy a biztosító a még beváltatlan kötvényt csak az első havi díjrészletre vonatkozó és erre a díj­részletfizetésre 5 napi halasztást tartalmazó bon egyidejű át­adása mellett volt hajlandó a biztosítottnak kiadni. K. Perdöntő, de egyben a felek között vitás az a kérdés, hogy a kere­seti követelésnek alapul szolgáló E. alatti biztosítási kötvény szerinti, bal­esetbiztosítással kapcsolatos életbiztosítási szerződés, mely időpontban lé­pett volna hatályba? A felperes az egész per során lényegileg azt vitatta és egy tanúvai bizonyítani is kívánta, hogy ez a perbeli biztosítás a 3. •/- alatti ajánlatnak megtétele alkalmával: 1930. december 20-án, az általa történt kikötés sze­rint, amelyhez az alperesi biztosítónak jelen volt igazgatója kifejezetten hozzájárult — az E. alatti kötvénynek részére, nem vitásan 1931. január 27-én, — az első havi díjrészletre vonatkozó 4. •/. alatti bonnak egyidejű átadása ellenében való kiszolgáltatásával azonnal hatályba lépett; míg ezzel szemben az alperes úgy magának az ajánlatnak, mint az ezzel megegyező biztosítási kötvénynek tartalmára való utalással arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a perbeli biztosítás a kötvénynek keltezési napján: 1931. febr­ruár 15-én lépett volna hatályba. A kir. Kúria ezt a perdöntő kérdést a fellebbezési bíróság erészben el­foglalt jogi álláspontjának a maga részéről is elfogadásával, az alperesi álláspontnak megfelelően döntötte el az alábbi okokból. A perbeli biztosítási ügyletnek kiindulásául szolgált 3. •/. alatti aján­latnak —• amelyre maga az E. •/. alatti eredeti biztosítási kötvény is utal —1 8.-ik ,,Külön megjegyzések" című társasági kérdésre, az ajánlatot tevő részé­ről 1. pont alatt adott válasz szószerint ez: „Kezdete 1931. február 15.", an­nak közelebbi megjelölése nélkül, hogy ez a kezdet a biztosítás hatályba­léptére, avagy a biztosítási díj fizetésére vonatkoztatandó-e? Amennyiben az ajánlattevőnek ez az idézett válasza, az erre az utóbbi kiemelt körülményre való tekintettel netalán kétely keltésére alkalmasnak is volna tekinthető abban az irányban, hogy ezt a válaszát mire kívánta vonatkoztatni — akkor is megadott válasza, arra való tekintettel, hogy az ajánlati űrlapot a fél helyett kitöltő társasági alkalmazott, ebből a szem­pontból nem a társaság, hanem a fél megbízottjának tekintendő, — ez utób­binak a hátrányára volna értelmezendő, vagyis olyan értelemben, hogy meg^ adott válasza a biztosítás kezdőpontjára vonatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents