Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

'68 4 Kereskedelmi jog. De a megadott válasznak mire vonatkozása tekintetében, a kir, Kúria nem is lát kételyt fennforogni, mert már magában, az akkor még csak megkötni szándékolt biztosítási szerződésnek alapjául szolgáló ajánlatban felvett ez a kikötés — minden közelebbi meghatározás nélkül, a dolog természete szerint is, a létesítendő biztosítási szerződésnek egészére, nem pedig az ezen szerződésből eredő egy bizonyos kötelezettségre (díjfizetés) vonatkozott. Támogatja ennek az értelmezésnek a helytállóságát az is, hogy ha a felperesi álláspont volna a helyes, úgy az ajánlatot tevő ezt a kívánságát, illetve kikötését az ajánlatnak arra, az 5-ik kérdésére adott válaszával kapcsolatban tehette volna meg, amely a díjak fizetésének mikéntjére vonatkozik. Összevetve az eddig kifejtetteket a fellebbezési bíróság által is már kiemelt azzal a körülménnyel, hogy: a 3. •/. alatti ajánlatban foglalt fenti kikötésben meghatározott időpont az E. alatti biztosítási kötvény keltével megegyezik, hogy úgy az ajánlatban, mint a kötvényben is a 25 évben meghatározott biztosítási időtartamnak a végpontja, amelyben a biztosítási tőke kifizetendő: 1956. évi február hó 15. napjára van meghatározva, hogy továbbá a havi részletekben fizetendő évi díjnak első havi részlete: 1931. március 15-ig, tehát 1931. február 15-től kezdve van a kötvényben kitüntetve, és hogy végül a biztosított az ekként félre nem érthetően kiállított kötvényt, minden kifogásolás nélkül átvette és azt a haláláig eltelt több nap alatt semmi tekintetben sem kifogásolta — a kir. Kúria is helyesnek fogadta el a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját, hogy az ajánlattevőnek az ajánlat 8. rovatában 1. pont alatt adott az a válasza: „Kezdete 1931. évi február 15." a biztosítási szerződés hatályának maga az ajánlattevő által meghatározott kezdő időpontját jelenti. Minthogy pedig a perbeli biztosítási kötvény az ajánlattal sem ebben, sem más tekintetben ellentétben nem áll, nem vitathatja a felperes jogszerűen azt, hogy a perbeli biztosítási szerződés már ezt az előbb említett időpontot (1931. február hó 15.) és a biztosított halálának bekövetkeztét (1931. február 3.) is megelőzően: 1931. január végén lépett volna hatályba. Ilyen körülmények között jogszabálysértés nélkül mellőzte a fellebbezési bíróság a felperes által felhívott M. Erzsébetnek kihallgatását a felperes vitatta szóbeli megállapodásra vonatkozóan — amit különben szabályszerűen meg is indokolt — fő!eg azért, mert . . . mint a fejben I. a. . . . Felperesnek az a vitatása pedig, hogy a biztosítás kezdőpontjának a kötvény szövegében minden körülmények között naptárszerűleg kellene kitüntetve lennie — nem helytálló, egyébként pedig az, hogy a perbeli biztosítás melyik napon vette kezdetét, a biztosítási kötvénynek fentrészletezett adataihói minden kétségen felül áll. A felperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panaszai a fentiekben kifejtettekből folyóan alaptalanok. Nem vitathatja a felperes a perbeli biztosítási szerződésnek általa állított korábban megkezdődését azon az alapon sem, hogy az eredeti kötvény részére — miként ez nem is vitás — már 1931. január végén kikézbesíttetett, mert egyfelől annak, hogy a kötvény a biztosítás hatályosságának megkezdődése előtt kikézbesíttessék — semminemű akadálya nincs, amint-