Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

672 Kereskedelmi jog. csatolt 1927. december 26-án kelt levelet a felperes megbízásából írta az al­peresnek, bizonyító adat fel nem merült. Ezekhez képest, minthogy a fellebbezési bíróság a pécsi kereskedelmi és iparkamara 25. sz. alatt fekvő véleménye alapján azt is jogszabálysér­tés nélkül fogadta el valónak, hogy a felperesnek az alperestől jogszerűen követelhető kára 340 P., ebben való marasztaltatása az anyagi jog szabályai­nak megfelel. (1933. febr. 16. — P. VII. 5397/1931.) 930. Kt. 48 L §, — A biztosító kármegállapítási joga, — LA biztosító azt a jogát, hogy a kárt szakértő útján megállapíthatja, szabályszerűen gyakorolja, ha a kárbecslője a 15 napi határidőn belül a helyszínen megjelenik és a jegyzőkönyvet felveszi. A vég­leges kárbecslés írásba foglalásának későbbi időre maradása a biztosítottnak nem ad jogot arra, hogy a kárt a biztosító költsé­gén peren kívül külön is megállapíttassa. — II. Kamat a biztosí­tási összeg után. K. Az irányadó tényállás szerint az alperes kárbecslője, Cs. Lajos 1927. május hó 13. napján, tehát a tüzesetet követő 7. napon jelent meg a helyszínén a kár megállapítása végett s ott a 47. alatt csatolt tűzkár fel­vételi jegyzőkönyvet készítette. A K. T. 481. §-a értelmében a biztosítottnak akkor áll jogában a kárt a biztosító költségén megállapítani, ha a biztosító azt a jogát, hogy a kárt szakértő útján megállapíttathatja, a kárjelentés vételétől számítandó 15 nap aiatt nem gyakorolja. Minthogy azonban az alperes kárbecslője már a káresetet követő 7 napon megjelent a helyszínen, felvette a 4 /. alatti jegyzőkönyvet, habár a 37. alatti végleges kárbecslést csak 1927. ijúnius hó 12-én foglalta is írásba, s habár a 47. alatti jegyzőkönyv tartalmát a felperes a maga részéről nem is tartotta helyesnek az alperes a K. T. 481. §-ában foglalt megállapítási jo­gával kellő időben élt, s ezért a felperesnek nem volt joga, hogy a kárt a biztosító költségén peren kívül külön is megállapíttassa. Ha tehát M. Ferenc szakértő útján a kárt maga is megállapította, ennek költségét a K. T. 481. §-a alapján az alperesre nem háríthatja. A K. T. 482. §-a értelmében külön megállapodás hiányában a biztosí­tási összeg a kár megállapításától számított 15 napon belül fizetendő. Minthogy pedig a felek között a kár összege tekintetében lényeges el­térés volt s végeredményben a per során kár gyanánt csak a felperes áltai követelt összegnek mintegy fele része ítéltetett meg, a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, hogy épen arra való tekintettel, mert a kár mérve csak a per során nyert megállapítást, a kamatokat csak a kereset beadásán tói kezdve ítélte meg a felperes részére. Az alperes a per megindítása előtt még azt a kárösszeget sem aján­lotta fel a felperesnek, amit az ő kárbecslője megállapított s az egész per során a kereset teljes elutasítását kérte, bár ha kár kétségtelenül merült fel. Az alperes tehát a kártérítés tekintetében kétségtelenül késedelmes volt, S minthogy a jogtalanul viszatartott összeget az üzletében kétségtelenül jö-

Next

/
Thumbnails
Contents