Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Biztosítás. 928. 669 ból származtatja, az anyagkártérítés megfizetése iránti kérelem nem tekinthető egyébnek, mint az eredeti kereseti kérelem felemelésének. Alapo9 tehát a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság ezt az utóbb előterjesztett kereseti kérelmet jogszabálysértéssel tekintette a Pp. 189. §-a alá eső új keresetnek. Az irányadó tényállás szerint az a malomépület, mely a H. alatt csatolt kötvény szerint létesült biztosítási szerződés tárgya volt, a hozzá tartozó gépekkel, eszközökkel, készletekkel együtt a biztosítási szerződés kötése idején csak felerészben volt ugyan a B. József és neje tulajdona, de egészen ezek birtokában és használatában volt. A Kt. 464. §-a szerint biztosítás tárgya minden lehet, mi a biztosítottra nézve pénzben kifejezhető értékkel bir és ekként, minthogy B. Józsefnek és nejének annak ellenére is, hogy csak felerészben voltak a malom tuladonosai, kétségtelenül pénzben értékelhető érdeke fűződött ahhoz, hogy a malom tűzkártól a maga egészében megóvassék és sértetlenül üzemben tartassék, a nevezettek a malom egészére, tulajdonostársuktól függetlenül és jogérvényesen köthettek biztosítási szerződést. Ezek szerint, minthogy a biztosítási szerződésben sem történt említés arról, hogy a szerződés bármely harmadik személy javára kötöttnek tekintessék (Kt. 466. §.), erről a fenforgó esetben szó nem lehet, hanem biztosítottnak B. Józsefet és nejét kell tekinteni. Erre való tekintettel az alperes a felek között nem vitásan esedékessé vált anyagkártérítési összeget, illetve annak bármely részét arra való hivatkozással, hogy ahhoz a tulajdonostárs is igényt formál, oly hatállyal, hogy ez B. Józseffel és nejével, mint biztosítottal szemben a teljesítés hatályával bírónak volna tekinthető, a íenforgó esetben bírói letétbe nem helyezhette. Készpénzkövetelésnek az adós részéről való bírói letétbe helyezése ugyanis a teljesítéssel egyenlő hatályúnak az anyagi jog szabályai szerint csak akkor tekinthető, ha a hitelező késedelemben van, vagy ha az adós a hitelező személyében rejlő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét vagy épen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti. Ezek az esetek azonban itt nem forognak fenn. A biztosítási szerződés ugyanis a kifejtettek szerint harmadik személyek érdekében nem köttetett s a biztosítóval szemben csak B. József és neje javára létesített a felmerült kár megtérítéshez való igényt. Ekként Sz. Ilona, mint a malomnak tulajdonostársa, ha esetleg B. Józseffel és nejével szemben jogot tarthatott is arra, hogy a malomért fizetett kártérítés megfelelő része neki megtéríttessék, ezt a jogot az alperes ellen, a biztosítási szerződésből folyóan nem érvényesíthette. Emellett a feleknek a biztosítási szerződésben kétségtelenül megnyilvánuló célzata az volt, hogy a leégett malom anyagértékének megtérítése késedelem nélkül megtörténjék azért, hogy ez az összeg a malom újraépítéséhez felhasználható legyen, vagyis az anyagkártéríté9 összegének a felek szerződésében különösen meghatározott rendeltetése volt. Ez a célzat és- rendeltetés pedig — mely kétségtelenül szolgálta a nem biztosított tulajdonostárs érdekét is, — az által, hogy az