Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

668 Kereskedelmi jog. N, M. M. számú rendelet alapján emelte fel az összege és kiszámításának helyessége tekintetében most már nem is kifogásolt: 113 P. 68 fillérre. E felemelésnek jogszerűen és számszerűen helyesen történtéhez tehát kétség nem férhet; következőleg a havi járadéknak ez a felemelt összege a fentemlített ítéleti rendelkezés értelmében a ,,B- villamossági r.-t." rovására eső baleset következményeképen ennek a részvénytársaságnak a terhére esnék. Minthogy azonban az alperes ezzel a részvénytársasággal kötött szavatossági biztosítási szerződése, majd pedig az A. alatti közjegyzői okirat szerinti megállapodása értelmében a peres balesetből felmerülő összes magánjogi következményeket a ,,B. villamossági r.-t." helyett korlátlan öszszegben magára vállalta, és minthogy ezen A. alatti megállapodás értelmében szerzett jogait ez az utóbb nevezett részvénytársaság a felperesre engedményezte — nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az alperest a törvényszerűen felemelt járadék illetve annak kereseti különbözete megfizetésére kötelező ítéleti döntése; és ezért a fentebb kifejtett okokból az alperes, alaptalan felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó, (1933. márc. 14. — P. VII. 6030/1931.) Ad. I.: azonos Gr. XXII. 1119. 928. Kt. 464. §. — Közös tulajdonban álló dolog biztosítása a maga egészében a használatra jogosított tulajdonostársak javára. — A Kt. 464. §-a szerint biztosítás tárgya minden lehet, mi a biztosítottra nézve pénzben kifejezhető értékkel bir és ekként, minthogy azoknak a tulajdonostársaknak, akik a dolognak csak felerészben tulajdonosai, de akiknek a dolog egészen a birtokában és használatában van, kétségtelenül pénzben értékelhető érdeke fűződik ahhoz, hogy a dolog tűzkártól a maga egészében megóvassék és sértetlenül üzemben tartassák, az ily tulajdonostársak a dolog egészére a többi tulajdonostársaktól függetlenül és jogérvényesen köthetnek biztosítási szerződést. K. A felperes, mint B. József és neje ellen folytatott végrehajtási ügyében kirendelt ügygondnok eredetileg azt a kereseti kérelmet terjesztette elő, hogy az alperes a H. alatt csatolt biztosítási kötvény alapján B. Józsefet és nejét illető annak a 9849 P összegnek megfizetésére köteleztessék, melyet ezek a biztosított és leégett malom helyreállítása folytán kiegészítő kártérítés gyanánt követelhetnek, majd utóbb B. Józseftől és nejétől felhatalmazást nyervén arra, hogy ugyanebben a perben saját neve alatt érvényesítse azt a 2162 P. 25 fillér követelést is, melynek megfizetése az alperest ugyanabból a biztosítási szerződésből folyóan anyagérték kártérítés címén terheli, az alperes ellen ennek az összegnek megfizetése iránt is kereseti kérelmet terjesztett elő. A kir. Kúria álláspontja szerint, minthogy a felperes úgy a kiegészítő kártérítés, mint az anyagkártérítés címén felszámított követelését ugyanegy biztosítási szerződésből és az eredeti keresetben már előadott ténybeli alap-