Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Biztosítás. 927. 667 ugyanezen ügyleti felek közt még 1907-ben létrejött szavatossági biztosítási szerződés értékhatára terjesztetett ki M. Ferenc igényjogosultat illetően az addigi 30.000 korona maximális összeget is meghaladó korlátlan összegre, anélkül, hogy ezáltal az eredeti szavatossági biztosítási ügyletnek biztosítási jellegén egyébként változás történt volna. Az alperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati panasza eszerint a fentiekből folyóan alapos volna ugyan, de ennek az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentősége nincs, és az alperes felülvizsgálati kérelmének nem volt hely adható az alábbi okokból. Felperes mint a ,,B. villamossági r.-t." engedményese ugyanis ebben a perben, nem az alperessel szemben őt megillető bizonyos korona összegű havi járadéknak átértékelése iránt terjesztett elő keresetet, hanem az alperes által a M. Ferenc említett balesetéből kifolyólag eddig is már átértékelt összegben fizetett 48 P 34 f. havi járadék összeg és ennek általa (a felprres által) a törvényes szabályoknak megfelelően havi 113 P. 68 f.-re felemelt összege közötti különbözet (havi 65 P. 34 f.) megítélését kérte az alperessel szemben, az ez által az A. alatti okiratban vállalt korlátlan menynyiségü kötelezettsége alapján. Ehhez képest nincs is szó ebben a perben átértékelésről és az 1928: XII. t.-c. szabályainak az alkalmazhatóságáról, hanem arról, hogy van-e jogszerű alapja, az alperes által az A. alatti okiratban a felperes jogelődével szemben vállalt kötelezettségre alapított kereseti követelésnek? Ebből következően az alperesnek úgy az átértékelési igénynek a biztosítási ügyletre nézve kizárt voltára alapított, mint a keresetnek elkésetten előterjesztését vitató felülvizsgálati panaszai alaptalanok; illetve tárgytalanok. De alaptalan a gazdasági lehetetlenülésre alapított felülvizsgálati panasza is; mert a biztosítási jogügyletnek már fogalmilag kockázatvállalással járó természetéből következik az, hogy a biztosító alperes a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságára alapított kifogással jogszerűen nem védekezhet. • Ami ezek szerint azt az egyedül döntő jelentőséggel bíró kérdést illeti, hegy a szóban levő járadékfelemelés M. Ferenc balesetet szenvedett javára jogszerűen történt-e a felperes által? és hogy a felemelt járadék fizetásót (megtérítését) az A. alattiban vállalt kötelezettségből folyóan az alperesi biztosító részvénytársaságtól jogszerűen követelheti-e a ,,B. villamossági r.-t." engedményezése folytán a felperes? — az ide vonatkozóan a csatolt per irataiból megállapított, nem is vitás, irányadó tényállás szerint: a ,,B. villamossági r.-t." üzemében baseletet szenvedett M. Ferencnek e balesetéből folyó kárigénye olyan mértékben nyert jogerős ítéleti megállapítást, amilyen mértékben ahhoz a mindenkor fennálló törvény, vagy miniszteri rendelet alapján a balesetet szenvedettnek jogos igénye van. Felperes, mint az előző pénztári intézmények törvény szerinti jogutóda a nevezett balesetet szenvedettnek utoljára fizetett: 48 P- 34 f. havi járadékát az 1928. évi január 30. napjától kezdődően, az 1927. évi XXI. t.-c. 217. §-ában foglalt törvényes felhatalmazás alapján kiadott: 4223/1928. Eln.