Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)
Külföldi fizetési forgalom. 901—902. 639 901. Kt. 326. §. — Külföldi pénzérték kikötése. — A biztosítási kötvényben a biztosítási összegnek ekként történt meghatározása: „Franchi 10.000 in Örs" nem egyértelmű az effektív arany francia frankban leendő kifizetés kikötésével, hanem a biztosított tőkének teljes aranyértékben leendő kifizetését, tehát számolási érték megjelölését jelenti csupán. K. Alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy jogszabályt sért a fellebbezési bíróságnak az az indokolásbeli megállapítása, hogy a szóban lévő biztosítási kötvényben az effektív valutában való fizetés nem köttetett ki, — mert ( mint a fejben . ..) és ebből folyóan helyesen alkalmazta a fellebbezési bíróság a fennforgó esetre a kereskedelmi törvény 326. §-ának második bekezdésében foglalt jogszabályt. (1932. nov. 29. — P. VII. 3168 1931.) 902. Kt. 326. §. — Külfölddel való fizetési forgalom korlátozása. — A külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában kibocsátott rendeletek szelleméből és intézkedéseiből következik, hogy belföldi személy vagy belföldi cég idegen valutára szóló külföldi tartozását, a törvényes rendelkezések korlátai között, csak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamjegyzése alapján egyenlítheti ki s külföldi hitelező, ha törvényes tilalom nincs, követelésének kifizetését a belföldön csak a hivatalos árfolyamon követelheti. K. Minthogy a felek között létrejött megállapodás értelmében a felperes a saját számlájára, de az alperesi cég nevében vásárolt külföldi szőrmeárukat s ennek folytán a vételügyletekből kifolyólag a külföldi hitelezőkkel szemben az alperesi cég került kötelezettségbe, az „A" jelű okiratban foglalt megállapodás 5. és 6. pontjában foglalt kikötéseknek az volt a célja, hogy az alperesi cég a vállalt kötelezettsége erejéig minden körülmények között biztosítva legyen. Határozott kifejezést ad ennek a célnak a megállapodás 6. pontjának első része: ,,Az ön helyett elvállalt fizetési kötelezettség biztosítására Ön egyidejűleg letétbe helyez nálunk egy bemutatóra szóló, prima pénzintézeti betétkönyvet " De hogy az 5. pontban foglalt intézkedéseknek is ez volt a célja, az kitűnik az 5. és 6. pont szoros kapcsolatából, valamint az egész megállapodás kiinduló mozzanatából és szelleméből, mely szerint az alperesi cég nevében eszközölt vásárlásokból kifolyólag az alperes kerül ugyan a dolog természete szerint a külföldi hitelezőkkel kötelezettségbe, de viszont, hogy az alperesi cég is kellő biztosítékot nyerjen, az ő raktárába futnak be a felperes számlájára vett külföldi áruk. Az eladásoknál a vevőknek ő számlázza az árukat s az eladásokból keletkező folyószámla követelések, fizetések és teljesítések mindaddig az alperesi cég tulajdonai, míg a vásárlási vételár teljesen kifizetve nincs. Azonfelül pedig a 6. pont fentebb idézett része értelmében a felperes még egy takarékbetéti könyvet is ad biztosítékul az alperesi cégnek. Ha pedig a megállapodás 5. és 6. pontjának célja az alperes kellő biztosítása volt, a felek közötti jogvita azon az alapon döntendő el, hogy a