Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Részvénytársaság. 875—876. 619 levő pénzintézet ellen a moratórium ideje alatt a fizetésre irányuló kereseti kérelmet előterjeszteni nem lehet és hogy az ily keresetet hivatalból vissza kell utasítani, nem vonható a 180, §. második bekezdésének 1—8. pontjaiban felsorolt esetek egyike alá sem. K. Ad. I. Ez kétségtelen abból, hogy az ekként elhatározott és lefolytatott felszámolás nincs kivéve a 7. és 13. §§-okban foglalt rendelkezések alól, bár a 919/1917. M. E. sz. rendelettel egyidejűleg hatályba lépett 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-a kifejezetten intézkedik pénzintézeteknek kényszeregyezség keretében és azzal kapcsolatban a 919/1917. M. E. sz. rendelet megfelelő alkalmazásával történő felszámolásáról. A törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 919/1917. M. E. sz. rendeletnek a fentebb idézett 13. §-ára tekintettel, amelyen az utóbb kibocsá tott 940/1932. M. E. sz. rendelet 2. §-a szerint csupán annyiban történt változás, hogy ily követelés tekintetében is indítható a Pp. 130. §-a szerinti megállapítási kereset, helytálló a fellebbezési bírósági ítéletnek az a rendelkezése, hogy visszautasította a keresetnek azt a részét, amelyben a felperes a 919/1917. M. E. sz. rendeletnek és a 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-ának megfelelően elhatározott felszámolásban levő alperesi részvénytársaságot a moratórium alá eső 10.000 P. kereseti tartozás „kiegyenlítésére" tehát megfizetésére kéri kötelezni. Nincs befolyással erre az a körülmény, hogy a felperes az alperes marasztalására irányuló kereseti kérelmet a megkötött kényszeregyezségnek vele szemben az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 95. §-a értelmében kért hatálytalanításával kapcsolatban s ennek folyományaként terjesztette elő, mert a létrejött kényszeregyezség és a 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-a értelmében a 919/1917. M. E. sz. rendeletnek megfelelően érvényes közgyűlés; határozattal elrendelt felszámolás, a fellebbezési bírósági ítélet helyes jogi álláspontja szerint oly jogi helyzetet teremtett, amely a 919/1917. M. E. sz. rendelet 13. §-a értelmében kizárja a moratórium alá eső kereseti követelésnek, a követelés megfizetésére irányuló kereseti igénynek a moratórium tartama alatt történt érvényesítését még abban az esetben is, ha ez a kérelem a kényszeregyezségnek a felperessel szemben a 95. §. értelmében leendő hatálytalanítására irányuló kereseti kérelemmel kapcsolatban terjesztik is elő. Ad II. A Pp. 180. §-a értelmében az ezen szakasz második bekezdésében i.—8. pontok alatt felsorolt esetek fenforgása esetén emelhető pergátló kifogás és csak ezekben az esetekben lehet szó pergátló körülmény fennforgásáról. (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) A fellebbezési bírósági ítélet tehát annyiban, amennyiben akként rendelkezett, hogy az alperes pergátló kifogásának helyt ad, jogszabályt sértett s ez a rendelkezés, a felperes íelülvizsgálati kérelme folytán, mellőzendő volt. Egyebekben azonban a felperes felülvizsgálati kérelmével el volt uta-