Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

620 Kereskedelmi jog. sítandó, mert a keresetnek a fizetésre irányuló részét, a fellebezési bíróság a fentiek értelmében jogszabálysértés nélkül utasította vissza. (1932. nov 10. — P. VII. 3477/1932.) 877. Kt. 204. §. — Részvénytársaság1 törlése a cégjegyzékből, — A részvénytársaságnak a cégjegyzékből történt törlése a részvénytársaság korábbi jogainak és kötelezettségeinek megszűntét maga után nem vonja, azok tekintetében tehát perben állhat és ellene a csőd is elrendelhető. (K. 1933. jan. 26. — P. IV. 2751/1932.) 878. Kt. 209. § Alaptőke leszállítás. — Ha az alaptőke leszállítását a közgyűlés ugyanolyan arányú alaptőkefelemeléssel kapcsolatosan az utóbbinak keresztülvitelétől függőleg határozta el, az alaptőke leszállítás a hitelezők helyzetén nem változtatott és ekként a törvény által szem előtt tartott érdek nem szenvedett sérelmet azzal, hogy a cégbíróság nem előzetesen, hanem utólagosan, a felemelt alaptőke befizetése után, vette tudomásul az alaptőke leszállítást. K. 1. Az alperes 1928. évi mérlegében székházát 200.000 pengő értékben vette fel. Számítási alapul szolgált a pénzügyi hatóság részéről az adókivetésnél figyelembe vett nyers házbérjövedelemből a közterhek és tatarozási kiadásokra eső 40 %-hányad levonása után fennmaradó 14.000 pengő körüli tiszta jövedelem, amely 7% mellett tőkésítve eredményezi az ingatlan értékéül elfogadott fennebb megjelölt összeget. Ez a számítási mód nem tekinthető irreálisnak. A közgyűlés ezzel az értékeléssel sem a törvény (Kt. 199. §. 1. p.) sem az alapszabályok rendelkezését meg nem sértette. Ebben a tekintetben nem döntő az, hogy a szakértők részéről alkalmazott telekérték és építési érték figyelembevételével nagyobb értékeredmény áll elő, mert a közgyűlés az észszerű számítási lehetőségek korlátai közt szabadon mérlegelheti a vagyontárgyak értékelésének megfelelő voltát. 2. A mérleg kellő áttekinthetőségét érinti ugyan az, hogy a berendezési vagyontárgyak értéke az „adósok" rovatában van beállítva, ámde ennek a körülménynek a mérlleg végeredményére befolyása nincs, következéskép emiatt sem lehet szó a törvény említett rendelkezésének vagy az alapszabályoknak megsértéséről. 3. A közgyűlés az alaptőke leszállítást az ugyanolyan arányú alaptőke felemeléssel kapcsolatosan az utóbbinak keresztülvitelétől függőleg határozta el, és mint erre a felperesek fellebbezésükben maguk utalnak, a cégbíróság a közgyűlés határozatát csak akkor vette tudomásul, amikor az alperes a felemelt alaptőke befizetését igazolta. A Kt. 209. §-a az alaptőke (leszállításához az illetékes törvényszék en gedélyét a hitelezők érdekében kívánja meg. Az adott esetben az alaptöke leszállítás, az alaptőke egyidejű felemelésétől függése folytán a hitelezők helyzetén nem változtatott és ekként a törvény által szem előtt tartott érdek nem szenvedett sérelmet azzal, hogy