Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

(ilÜ Kereskedelmi jog. léből kialakult végrehajtó bizottság díjazását, de az előző gyakorlattal szakító határozatnak a m. kir. Kúria 1929. P. IV. 7618. számú határozatában kifejtettek szerint nincs visszaható ereje. Tehát ha az alperesi alapszabályoknak 1916. évben bejegyzett 29. §-a értelmében az igazgatóság a 844. sz. határozat meghozatala és a vonatkozó alapszabályi rendelkezésnek utólagos támadás folytán az 1928. P. IV. 7590. számú ítéletével történt megsemmisítése előtt a végrehajtó bizottság tagjai részére díjakat állapított meg és azokat kifizette, ez intézkedése nem vált semmissé és a kifizetett díjak az alapon nem váltak visszakövetelhetőkké. A felperesnek ezzel ellentétes álláspontja nem helytálló s így az ellen irányuló támadásának sem lehet jogos alapja, hogy a közgyűlés az új gyakorlathoz igazodva, a megfelelő új alapszabálymódosítás előtt pótlólag — de a fentebb kifejtettek szerint egyébként feleslegesen — saját határozataként szavazta meg az igazgatóság részéről a megelőző évekre már megállapított és ki is fizetett végrehajtó bizottsági díjakat. IV. Ami továbbá a felperesnek azt a támadását illeti, hogy ily külön díjak megállapítása helyt nem foghat anélkül, hogy a részletes felszámítás alapszabályilag egyúttal nincs biztosítva, nyilván alaptalan, mert ily részletezés nélkül való határozathozatal nem törvényellenes, sem nem okszerűtlen, minthogy a mai részvényjog szerint elsősorban a felügyelő bizottság van hivatva a részvénytársaság egész ügymenetét, minden számláját felelősség terhével felülvizsgálni (1. ugyancsak jelen felek közt folyt perben 1928. P. IV. 5650. szám alatt hozott kúriai határozatot is), egyes részvényeseknek a részletezés előterjesztése iránt tett javaslata pedig csak a részükre biztosított felvilágosítást kérő jog keretében érvényesülhet, ami természetszerűen csak meghozandó közgyűlési határozatokkal állhat kapcsolatban, de a régibb, amúgy is már hatályos igazgatósági határozatoknak a közgyűlés által utólag nyilván csak formálisan történt jóváhagyásával kapcsolatban okszerűen nem is érvényesíthető. V. A felperes egyes indítványainak közgyűlési többségi határozattal történt elutasítása ellen irányuló támadásának sincs semmi jogos alapja. A részvényes által előterjesztett indítvány elfogadása vagy elvetése ugyanis kétségtelenül a közgyűlés hatáskörébe tartozik és e részben a részvényes alá van vetve a többség határozatának. Egymagában azon az alapon tehát, hogy a közgyűlés valamely indítványt elvetett, — amennyiben a határozat szabályszerű szavazattöbbségen alapul, — a részvényesek részéről a K. T. 174. §-a alapján sikeresen meg nem támadható. Támogatja ezt az álláspontot az a megfontolás is, hogy a részvényes joga ide vonatkozóan csupán odáig terjedhet, hogy indítványa felett a közgyűlés határozatot hozzon, ahoz azonban a részvényesnek nincs igénye, hogy a hozandó közgyűlési határozat bizonyos meghatározott (a részvényes által kívánt) tartalommal is birjon, A fentebb kifejtettek mellett közömbös panaszok méltatását tehát fölöslegesként mellőzve, az alaptalan felülvizsgálati kérelem el volt utasítandó. (1932. okt. 26. — P. IV. 8246/1930.)