Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Részvénytársaság. 866—867. 611 866. Kt. 179. §. — Részvényesek osztalékjoga. — A részvényesnek a vállalat tiszta jövedelméből a vállalat létérdeke által megengedett bizonyos fokú részesedése kétségtelenül a részvényhez fűződő alapvető joga ugyan és a közgyűlési többség részére az alapszabályokban megengedett jogkör nem terjedhet ugyan ki annyira, hogy teljesen elvonja a részvényestől a tiszta nyereségnek azt a részét is, amely az üzleti év végén a r. t. valódi érdekének nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül felosztható. Ez a jogelv azonban nem jelenti azt, hogy a nyereség osztalékképpen a részvényesek között oly esetben is felosztassék, mikor az a társaság és a részvényesek közös érdeke szempontjából célját tévesztené. K. Már pedig a közgyűlésnek az a határozata, amely a 3304 P 18 fillért kitevő 1929. üzletévi nyereség felosztását mellőzte, — az adott esetben az igazgatósági jelentésben és a P. K. leveleiben foglaltakra tekintettel kellőképpen indokolt,tak és célszerűnek mutatkozik, mivel felperes nem állítja és nincs is bizonyító adat a perben arra, hogy az adott esetben a közgyűlés többségét az üzletév tiszta nyereségének felosztása tárgyában hozott határozatánál nem az akkor is már ismert nehéz gazdasági helyzet által indokolt fokozott kereskedői gondosság és óvatosság, sőt célszerűség, hanem olyan szándék vezette, amely egyenesen arra irányult, hogy a részvényesek az őket illető osztaléktól komoly ok nélkül, s a törvénybe és az alapszabályokba ütköző módon megfosztassanak: — helyes a fellebbezési bíróság ítéletének az a jogi következtetése, hogy az alperes r.-t. szóbanforgó közgyűlésének vonatkozó határozata a részvényesek osztalékjogát nem sérti. (1933. márc. 3. — P. IV. 3119/1931.) V. ö. Gr. XXII. 1040., XXV. 844. 867. Kt. 182. §, — Igazgatósági ülés határozatképessége. — Igazgatósági tagok meghívásának elmulasztása. K. Az alperes r.-t. alapszabályainak 32. §-a értelmében az igazgatóság csak akkor határoz itképes, ha az igazgatósági ülésre az összes igazgatósági tagok meghivattak és arra legalább négy igazgatósági tag megjelent. Sem a vonatkozó igazgatósági ülési jegyzőkönyvből, sem a per egyéb adataiból nem tűnik ki, hogy a szóbanforgó igazgatósági ülésre az összes igazgatósági tagok meghívattak volna. Felperesnek az a jogi álláspontja pedig, hogy — mivel az igazgatósági ülést közvetlen megelőző rendkívüli közgyűlésre minden részvényes meghívatott és általános szokás, hogy a közgyűlésen megválasztott új igazgatóság a közgyűlés után nyomban tartozik összeülni, — így a rendkívüli közgyűlés után nyomban megtartott, s szóbanforgó igazgatósági ülésre az igazgatósági tagokat egyébként — külön — meghívni szükségtelen volt, legfeljebb csak akkor volna elfogadható, ha a megválasztott új igazgatósági tagok mindnyájan részvényesek lettek volna. Az adott esetben azonban peresfeleknek — az iratokból kitűnő egyező 39*