Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Részvénytársaság. 864—865. (i()9 — V. A részvényes joga csupán odáig terjedhet, hogy indítványa felett a közgyűlés határozatot hozzon — ahhoz azonban a részvényesnek nincs igénye, hogy a hozandó közgyűlési határozat bizonyos meghatározott (a részvényes által kívánt) tartalommal is bírjon. K. I. A felperes maga is kellő megtámadás híjján végérvényesnek vallja az alperes részvénytársaság 1925. évi aranymérlegét, melynek az az adata, hogy az ingatlanok, gépek és fogatok a vagyontételek sorában egyegy pengő értékeléssel szerepelnek, nem vitásan a felperes kifejezett hozzájárulásával keletkezett. Már ez okból sem támadhatja tehát a felperes sikerrel az aranymérleg keletkezése időpontjában megvolt e vagyonrészeknek az aranymérlegen mint szükségkép való kiinduló ponton nyugvó további folyamatos mérlegek azonos adatait. II. Ugyané felek közt folyt előző perben a m.' kir. Kúria 1928. P IV. 5650. szám alatt hozott ítéletében már kimondotta, hogy a tartalék emelése tárgyában hozott közgyűlési határozat maga általában mint sem a törvénybe, sem az alapszabályba nem ütköző, sikerrel meg nem támadható. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) Adott esetben azonban az újabb beszerzések teljes értékben felvett vagyontételeinek azonos összegű értékcsökkenési tartalékalappal ellentételezése s így a nyereség-számításból kiesése sikerrel meg nem támadható. Ugyanis a felperesnek arra alapított panaszai, hogy a vállalat már amúgy is fölös és hasznosíthatatlan mértékben túl van tartalékolva, azért nem vehetők figyelembe, mert azok a végérvényes aranymérleg keletkezését megelőző időre vonatkozó adatokra vannak alapítva, mely korábbi körülmények pedig az aranymérleggel meghaladottakká és a jelen helyzet szempontjából közömbösekké váltak. ( . . . Mint a fejben II. alatt . . .) Az pedig, hogy e tartalékolás az osztalék összegét lényegesen befolyásolná, a felperes- hivatkozta (X/5.) adatokban is kellő cáfolatra talál. Ugyanis 1926—1928. években a vállalat osztalékként 200.000, 240.000 és 240.000, vagyis 680.000 pengőt fizetett 20.000 részvényre a részvényeseknek 2,000.000 P. részvénytőke után. Figyelembe véve már most azt, hogy az új beszerzések tartalékalapjai összesen 91.485 P. 48 f-t tesznek ki, melyekből a felperes szerint is évente 5, illetve 10%, e három évre tehát 15, illetve 30% értékcsökkenésre levonható, az így jelentkező különbség a kifizetett osztalékokhoz mérten oly csekélynek mutatkozik, hogy ez alapon az osztalékjog lényges sérelme meg nem állapítható. III. A polgári jogi határozatok sorában 844. szám alatt közölt határozat értelmében irányadó jogszabály ugyan, hogy az igazgatóság, vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható, tehát nem állhat meg oly alapszabályi rendelkezés sem, mely szerint az igazgatóság állapítja meg a kebeDöntvcnytár. 1933. gg