Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

(Í08 Kereskedelmi jog. meghatározott jogi előfeltétele, következésképen a fellebbezési bíróság eljárási szabálysértés nélkül utasította el az újító felperest a perújítási kérelmével. (1933. ápr. 21. — P. VII. 820/1932.) Hasonló: Gr. XXIV. 832. 864. Kí. 174, §. — Közgyűlési határozat megtámadása. — I. A közgyűlés alakszerűségének a kérdése az is, vájjon a közgyűlés összehívására alapszabáíyilag feljogosított igazgatóság nevében eljárhattak-e az összehívó igazgatósági tagok, valamint az is, vájjon az igazgatóságnak vagy valamely részvényesnek szabályosan meghirdetett indítványát a közgyűlésen ki terjesztette elő. — II. Az, ha a közgyűlésnek határozata a részvényesek egyik csoportjára hátrányos, nem ad módot a bíróságnak a közgyűlési határozat megsemmisítésére, mert a K. T. 174. §. első bekezdése a részvényesnek a közgyűlési határozat ellen kereseti jogot csak arra az esetre enged, ha a határozat törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik. (K. 1933. febr. 17, — P. IV. 2839/1931.) L. az előbbi határozatot és jegyzetét. 865, Kt 174. 8. —Túlzott tartalékolás. — Üj befektetések. Végrehajtó bizottsági dijak. — Részvényes közgyűlési joga. — I. A tartalékalap emelésének korlátja s így a támadás jogos alapja csak az lehet, ha a határozat megokolatlanul oly mértékű tartalékolást rendelt, mely a részvényeseknek a nyereségosztalékhoz való törvény biztosította jogának teljes meghiúsítására vagy legalább is lényeges megrövidítésére vezetne. — II. Az üzem célját szolgáló új befektetések természetüknél fogva nem tartoznak az értékesítésre szánt vagyonrészek közé, tehát ama vagyontételek közé sem, melyek a rendszerint csak a valóságos jövedelemhez mérten megállapítandó nyereség osztalék kiszámításánál okszerűen számba jönnek, tehát megfelelő tartalékolással ellentételezésük nem minősül megokolatlannak. — III. Az ellen irányuló támadásnak sem lehet jogos alapja, hogy a közgyűlés az új gyakorlathoz igazodva, a megfelelő új alapszabálymódosítás előtt pótlólag saját határozataként szavazta meg az igazgatóság részéről a megelőző évekre már megállapított és ki is fizetett végrehajtó bizottsági díjakat. — IV. A mai részvényjog szerint elsősorban a felügyelő bizottság van hivatva a részvénytársaság egész ügymenetét, minden számláját részletesen felelősség terhével felülvizsgálni, egyes részvényeseknek a részletezés iránt tett javaslata pedig csak a részükre biztosított felvilágosítást kérő jog keretében érvényesülhet, ami természetszerűen csak. meghozandó közgyűlési határozatokkal állhat kapcsolatban, de a régibb, amúgy is már hatályos igazgatósági határozatoknak a közgyűlés által utólag nyilván csak formálisan történt jóváhagyásával kapcsolatban okszerűen nem is érvényesíthető.