Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Részvénytársaság. 863. 607 40.000 pengőnyi befizetést az összes részvényesek közt feloszthatóvá és így a Kt. 163. §. 2. bek.-nek és 165. §-ának tilalmát megkerülhetővé tegye. Törvénnyel ellenkezik tehát az alperesi részvénytársaság 1931. május 5-iki közgyűlésének az a határozata, mellyel a szóbanlévő 40.000 pengőnek — mint tartaléknak — a részvényesek javára részvényeik arányában leendő visszafizetését rendelte el. Mivel a 40.000 pengőn felül további 6000 pengőnek — mint tartaléknak — felosztását a 40.000 P. — tilos — felosztásával együtt mondotta ki •a közgyűlés, az egységes célra figyelemmel az egész határozat egységesnek minősül. Ezért a felperesnek mint részvényesnek keresete folytán, a Kt. 174. §-a alapján ezt az egész határozatot megsemmisíteni kellett. (1932. nov. 8. — P. IV. 819/1932.) 863. Kt. 174. §, — Alaptőkeíelemeló közgyűlési határozat megtámadása. — Nincs megtámadásnak helye azon az alapon, hogy a határozat a társaságra anyagilag nem előnyös, üzletviteléhez nem szükséges vagy a részvényesekre káros, mert mindezeknek a kérdéseknek a mérlegelése és eldöntése kizárólag a közgyűlés többségének hatáskörébe tartozik. Azt a kérdést tehát, hogy alaptőke emelésre a társaságnak anyagi szempontból szüksége volt-e, magtámadási perben elbírálni nem lehet. K, Az újító felperes a perújítási keresetét arra alapította, s azt kívánta bizonyítani, hogy az 1928. június 23-án tartott közgyűlésen elhatározott alaptőkefelemeléssel a részvénytársaság nem újabb tőkét akart szerezni a társaság céljai elérésére, hanem az alaptőkefelemelés kizárólag csak eszköz volt arra, hogy a P.-i Takarékpénztár részvénytársaság a részvénytöbbséget mesterkedéssel megkaphassa. Ámde az alapperben a m. kir. Kúria kimondta, hogy a K. T. 174. §-ának azt a rendelkezését, miszerint a közgyűlés határozata keresettel megtámadható, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, olyan értelemben kell venni, hogy a megtámadásnak csak akkor van helye, ha a határozat a törvénybe vagy az alapszabályokba ütközik. . . . Mint a fejben . . . Már az alapperben is az volt a kereset alapja, hogy az alaptőkeemelésse! az alperes csak a kisebbségi részvényesek jogainak csorbítását célozta, s ennek figyelembevétele mellett mondta ki az alapperben a Kúria, hogy azon az alapon sincs helye a közgyűlési határozat megtámadásának, hogy az alaptőkeemelésre nem lévén szükség, az a részvényesekre káros. Az újított perben is irányadó emellett a jogi álláspont mellett pedig semmi jelentősége nincs a felperes részéről az újított perben bizonyítani kívánt annak a ténykörülménynek, hogy az alaptőkeemelésnek kizárólag az volt a célja, hogy ezáltal a részvénytöbbséget a P.-i Takarékpénztár R.-t. szerezze meg. Minthogy tehát erre a ténykörülményre nézve felhozott újabb bizonyíték az alapperben a felperes részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot nem eredményezhetett volna, a perújításnak nincs meg a törvényben