Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Egyéb ügyek 68—71. 41* gett szükséges munkák megállapításához különleges szaktudás szükséges, a bizottságnak az előbbiektől eltérő összeállítása iránt hozzám indokolt javaslat teendő. A hivatalos kiküldetések száma és az ezekkel járó költségek véleményem szerint lényegesen csökkenthetők volnának a csapat és lőgyakorlatok alkalmával okozott mezei kár megállapítása, megbecsülése é& kártalanítása tárgyában a beszállásolási törvények végrehajtási utasításának az 1895: XXXIX. t.-c. 13. §-ára vonatkozó rendelkezéseiben előírt eljárásoknál is. Erre különösen súlyt helyezek azért, mert igen sok esetben olyan jelentéktelen károk is- bizottsági becslésre kerülnek, amelyeknél a kártérítés megállapítása végett szükséges kiküldetések költsége nagyobb mint a károsodás', a kiküldetés pedig rendszerint csak azért válik szükségessé, mert a károsultak, illetőleg a községi (városi) elöljáróságok elmulasztják a kárnak azonnal való bejelentését s így a végrehajtási utasítás legutóbb idézett rendelkezéseinek 1. pontjában előírt gyorsabb eljárást a katonaságnak sok esetben nem áll módjában alkalmazni. Értesítem a Címet, hogy a károsultak, illetőleg az elöljáróságok ilyen mulasztásából eredő indokolatlan költségek elkerülése végett a késedelmesen bejelentett kártérítési igények ezentúl csak abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha a késedelmes bejelentés kellőleg igazolva van. Felhívom a Címet, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket az érdekeltek figyelmeztetése és különösen a kárbejelentés közvetítésénél közreműködő hatósági közegek késedelmeskedésének elkerülése végett szükségesnek tart, saját belátása szerint tegye meg. Egyidejűleg intézkedtem az iránt, hogy a csapatok a kellő időben bejelentett mezei károk tekintetében, hacsak túlzott követelések nem támasztatnak, a beszállásolási törvények végrehajtási utasításainak az 1895. évi XXXIX. t.-c. 13. §-ára vonatkozó rendelkezései I. a) pontja értelmében járjanak el. (10.984/1932. H. M. — M. K. L. évf. 39.) 70. Az árvaszék eljárása ellen felmerült panasz megvizsgálása, valamint a fegyelmi eljárás kérdésében határozás a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozik. (208.095/1931. B. M. — M. K. L. évf. 51.) 71. 1907: XLV. t.-c. 9. §• — Cselédbér visszatartásának korlátai. Kb. A II. fokú határozat helyesen állapította meg azt a tényt, hogy özv, T. Jánosné a cselédje, özv. K. Sándorné béréből, ennek beleegyezése alapján az utóbbi nejének K. Györgynek tartozására tartott vissza 500 pengőt. Ily megállapodás létesítését gazda és a házi cseléd között az 1876: XIII. t.-c. nem tilal mázza. Az 1907: XLV. t.-c, 9. §-ában foglalt rendelkezés pedig csak gazdasági cselédekre vonatkozik. Törvényszerű ennélfogva a másodfokú véghatározat, mely csak a jelzett 500 pengőt meghaladó 172 pengő bérkövetelést ítélte meg. Helyesen inézkedett az említett véghatározat akkor is, midőn a megítélt összeg után a kért járulékok megfizetésére a gazdát törvényes alap hiján nem kötelezte. A cseléd panaszát tehát a bíróság alaptalannak találta.