Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

38 Közigazgatási jog. szágos Földbirtokrendező Bíróság 102 kat. hold 1416 négyszögölet földbirtok politikai célokra megváltott és így a panaszos megmaradt területe a 20O kat. holdat el nem éri. A járási főszolgabíró eme határozatát a panaszos fellebbezése folytán B. vármegye alispánja a fejezetben felhívott határozatával helybenhagyta. A panasz ez ellen a határozat ellen irányul. A panaszos az említett ingatlanon önálló vadászati jog gyakorolhatásának megállapítását kéri. A panasz alaptalan. A vadászati jog ugyanis az 1883. évi XX. t.-c. értelmében a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka. Ennélfogva ha a birtokostól az állam a föld tulajdonát megváltás következtében az 1920. évi XXXVI. és az 1924. évi VII. t.-c. alapján elvonja, ezzel együtt elvonatik tőle a földtulajdonnal kapcsolatos minden jogosítvány, tehát a vadászati jog is. A megváltás után a vadászati jog azokat illeti, akiket az állam megváltás útján földhöz juttat. Nem változtat ezen az, hogy a telekkönyvben a tulajdonváltozást egyelőre, míg az ellenértéket ki nem fizetik, nem vezetik keresztül, mert a megváltás kimondásával s a megváltott ingatlanrészeknek a földhöz jutottak birtokába bocsátásával a tulajdonosnak a korábbi tulajdonnal összefüggő jogosítványa — az új tulajdonosok tulajdonjogának a telekkönyvbe való bejegyzése nélkül is — megszűnt. De nem látta a bíróság megállapíthatónak azt sem, hogy a megváltás után a panaszos tulajdonában maradt összefüggő terület a 200 kat. holdat eléri. A panaszos ugyanis oly helyszíni rajzot, melyből ingatlanának kiterjedése, valamint az, hogy eredetileg 279 kat. hold összefüggő területe volt, — megállapítható lenne, felhívás dacára be nem mutatott és azt ?em igazolta, hogy a megváltott területből az Országos Földbirtokrendező bíróság 30 kat» holdat visszajuttatott. A panaszosnak ezt az állítását tehát figyelembe venni nem lehetett. Ezek alapján a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (4276/ 1931. K. sz. — 1355. E. H. — 1931. okt. 20. — Kod. 1932. 3. fűzet 60.) 64. 1886: XXII. t.-c. 57. §. — Községi vadászati jog haszonbérének leszállítására vonatkozó községi képviselőtestületi határozat hozatalánál érdekelteknek tekintendők azok, akik a kérdéses bérleti területen rendszeresen vadászni szoktak. Kb. K. község képviselőtestülete a községi vadászati jog haszonbérlete tárgyában a község és L. Miklós között kellő formák között létrejött szerződésben meghatározott, egy ízben már leszállított haszonbérnek 800 pengőre való leszállítását határozta el. A községi képviselőtestületnek ezt a határozatát a panaszosok fellebbezése folytán Cs. vármegye törvényhatósági kisgyűlése felülvizsgálta és ezt jóváhagyta. A panaszosoknak a határozat ellen beadott felülvizsgálati kérelme, amennyiben ez a határozathozatalban résztvett, egyes képviselőtestületi tagok érdekeltségének megállapítására irányul, az 1896: XXVI. t.-c. 26. §-a alapján panasznak minősül. A