Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Ut- és vámügyek 59—62. Vadászati ügyek 63. szállítmányok után K. thjí. város által beszedett 48 P 52 fillér kövezetvám és kamatai visszatérítését kérte. Ezzel a kérelmével „a polgármester megbízá­sából a városi főjegyző" határozatilag elutasította. Ez ellen a határozat ellen a cég a polgármesterhez mint másodfokú hatósághoz fellebbezéssel élt, amelyet a polgármester az 1929: XXX. t.-c. 44. §-ára és 57. §-ának 2. b) pontjára hivatkozással panasznak minősített és érdemi elbírálás céljából ehhez a bírósághoz felterjesztett. Az idézett t.-c. 57. §-ának 1. pontja értelmében közigazgatási ügyek­ben elsöfokon az a közigazgatási hatóság jár el, amelyet a hatályban levő jogszabályok elsőfokú hatóságként kijelölnek. A vámvisszatérítési ügyekben a jelenleg is hatályban levő 1890:1. t.-c. 102. §-a elsőfokú hatóságként, törvényhatósági városokban a rendőrkapi­tányt vagy a tanács által megbízott tisztviselőt jelöli meg. Ebben a tekin­tetben az 1929: XXX. t.-c. 44. §-a (1) bekezdése csupán annyiban hozott vál­tozást, hogy a városi tanács megszűnvén, annak intézkedési köre a polgár­mesterre hárult; viszont a városi rendörkapítányi állás a vidéki rendőrsé­geknek az 1919. évben bekövetkezett államosításával megszűnt. Amennyi­Íjén tehát a város a volt városi rendőrkapitány elé utalva volt s a városi igazgatásnál visszamaradt ügyek intézésére, szabályrendeleti úton, megfelelő szervről (ú. n. „elsőfokú közigazgatási hatóság") nem gondoskodott, a pol­gármester által ezen ügykörök elsőfokú ellátásával megbízott tisztviselő tekintendő ily ügyekben elsőfokon eljárni hivatott fórumnak, melynek ha­tározatai ellen a polgármesterhez, mint másodfokú hatósághoz fellebbezés­nek van helye. A jelen ügyben a város főjegyzője a polgármestertől az 1929: XXX. t.-c. 44. §-ának (2.) bekezdésében nyert megbízás alapján, — tehát nem mint a vámügyekben elsőfokon eljárni hivatott hatóság, hanem a polgármester hatáskörében járt el. Az általa hozott határozat tehát az 1890: I. t.-c. 102. §-a értelmében elsőfokú határozatnak nem tekinthető, hanem az miként a határozat szövegéből is megállapítható — polgármesteri, tehát másodfokú Tiatározat. Minthogy ezek szerint elsőfokú határozat ebben az ügyben még nem liozatott, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (2335/1931. K. sz. — 1385. E. H. — 1932. nov. 2. — Kod. 1933. 2. fűzet 46.). Vadászati ügyek. 63. 1883: XX. t.-c, 1920: XXXVI. t.-c. — A régi tulajdonos­nak a földtulajdonhoz fűződő vadászati joga a földnek birtokpo­litikai célból történt megváltásával megszűnik még akkor is, ha a tulajdonváltozást a telekkönyvben még nem vezették keresztül. Kb. N. község elöljáróságának kérelmére a p.-i járás főszolgabírája 6389/1928. sz. alatt hozott határozatával a panaszosnak az 1883. évi XX. t.-c. 2. §-ának 1. pontja alapján gyakorolt önálló vadászati jogát megszűntnek mon­dotta ki, mert 242 kat. hold 831 négyszögöl összefüggő ingatlanából az Or-

Next

/
Thumbnails
Contents