Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

26 Közigazgatási jog. 1927: V. t.-c. 49. §-ában foglalt rendelkezések folytán is. Ez a törvénysza­kasz ugyanis csak külön illetmény (pótilletmény) engedélyezését teszi le­hetővé. A működési pótlék (személyi pótlék) pedig ily pótilletménynek nem tekinthető, A m. kir, belügyminiszternek a panasszal megtámadott határo­zata tehát nem áll ellentétben a most említett törvényszakasz rendelkezé­seivel. Ez a határozat azonban nem állja útját annak, hogy a panaszos részére a város képviselőtestülete által kormányhatósági jóváhagyás mellett külön pótilletmény, az ismertetett törvény rendelkezései alapján megállapíttassék. (1932. november 23. — 2613/1930. K. sz. — M. K. LL évf. 11.) 31. 1929: XXX. t.-c. 42. §. — Községi képviselőtestületi taggá oly egyén is megválasztható, aki sem a községi választók, sem az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe nincs felvéve, ha az egyéb kellékeknek megfelel. (1569/1931. K. sz. — 1354. E. H. — 1931 szept. 15, — Kod. 1932. 3. fűzet 59.) 32. 1929: XXX. t.-c. 42. §. — Helybenlakás, mint községi (megyei városi) képviselőtestületi taggá megválaszthatóság kel­léke. Kb. Az 1929: XXX. t.-c. 42. §-a szerint képvisőtestületi taggá az vá­lasztható, akinek az illető helységben van községi választójoga. Ugyané tör­vény 41. §-a szerint pedig a községi választói jogosultságnak egyik kelléke az, hogy az illető egyén legalább hat év óta a község területén lakjon vagy ott lakása legyen. A megválasztott dr. P. Györgyöt illetőleg azonban ez a kellék hiányzik, mert nem vitás, hogy Budapesten lakik, M. városban levő házában levő lakását bérbeadta s a panaszhoz csatolt lakcímtudakolás sze­rint 1931. évi június 1. óta M. városban bejelentett lakása nincs. Ezek sze­rint tehát a panaszosnak a választás idejében M. városban községi válasz­tójoga nem lévén, a hivatkozott törvény 42. §-a értelmében nem is volt választható. Dr. P. György védiratában vitatta ugyan, hogy neki M. város­ban sógoránál, akinél havonta legalább két ízben néhány napot szokott el­tölteni, van lakása, ámde az ilyen látogatásjellegű tartózkodás a lakás fo­galma alá nem vonható. (2521/1932. K. sz. — M. K. L. évf. 32—33.) 33. 42,600/1914. I. M. — Községi adó- és becslési bizonyít­ványok kiállítása nem magánmunkálat. Bm. Hatósági adó- és becslési bizonyítványok kiállítása községekben tulajdonképpen a községi elöljáróságnak, nem pedig személy szerint a köz­ségi jegyzőnek feladata. Az ingatlan értékének megállapítására szolgáló becslésről és a hatósági adó- és becslési bizonyítványok kiállításáról szóló 42.600/1914. I. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1914. évf. 2385." lap) 2. és 3. §-a értelmében a bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmét — abban az esetben, ha a bizonyítványt nem külön szakértői becslés alapján, hanem az adókataszter alapján kérik — a jegyzőnél kell ugyan előterjeszteni (2. §.) s a bizonyítványt ilyenkor a jegyző állítja ki (3. §.) stb.; abból azonban, hogy ilyenkor is hatósági bizonyítvány kiállításáról, tehát hatósági tényke-

Next

/
Thumbnails
Contents