Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Községi (megyei városi) ügyek 25—30. 20 Az 18S6: XXII. t.-c. szóban levő 75. b) pontjában is — amely, mint általános szabály alól kivételt megállapító rendelkezés, szorosan értelmezendő — abban az esetben, ha a törvény az elöljáróvá választhatóságból az államvasúti alkalmazottakat is kizárni akarta volna, ezt kifejezetten ki kellett volna mondani. A bíróság megítélése szerint tehát nem volt törvényes akadálya a nevezettek megválasztásának s ezért a panasznak helyet adni nem lehet. (4645/1931. K. sz. — 1352. E. H. — 1931. szept. 22. — Kod. 1932 3. fűzet 56.) 28. 1886: XXII. t.-c. 77. § A községi képviselőtestület által megejtett választásoknál bizalmiférfiakra nincs szükség. Ha ilyenek mégis kijelöltetnek, ez a kijelölés nem akadálya annak, hogy az illetők a szavazatszedőküldöttség tagjaként működhessenek. (4451/1932. K. sz. — 1375. E. H. — 1932. okt. 11. — Kod. 1933. 1. fűzet 2.) 29. 1912: LXV. t,-c. 13., 115. §. — A községi közigazgatási tanfolyamon töltött idő nem szakítja meg a nyugdíj szempontjából beszámítható szolgálati időt. (365/1931. K. sz. — 1351. E. H. — 1931 okt, 6. — Kod. 1932. 3. fűzet 54.) 30. 1927: V. t.-c. 49. §. — A működési pótlék jogalapja és beszámíthatósága. Kb. M. m. város képviselőtestülete az 1926. évi október hó 11-én tartott közgyűlésében hozott határozatával a panaszos városi alszámvevő részére a IX. és VIII. fizetési osztályok között mutatkozó mindenkori fizetéskülönbözetet, az 1926. évi január hó 1-től kezdődő hatállyal, nyugdíjba is beszámítandó személyi pótlék címén megállapította. Az 1927: V. t.-c. 49. §-ának életbelépése után a város képviselőtestülete a . városi tisztviselők illetményeinek felülvizsgálata során 620/1927. kgy. sz. határozatával a többek között kimondotta, hogy a város azon tisztviselői és alkalmazottai részére, akiket pótilletményben nem részesített, a korábban megállapított működési és személyi pótlékokat működési pótlék címén továbbra is megadja azzal a korlátozással azonban, hogy a működési pótlékok nyugdíjba most már be nem számíthatók. A határozatnak ettől a részétől a jóváhagyást a m. kir. belügyminiszter 80.170/1928. V. számú határozatával megtagadta. A panasz ez ellen a határozat ellen irányul. A panaszos azt vitatja, hogy neki a IX. és a VIII. fizetési osztályok között mutatkozó fizetéskülönbözetre szerzett joga folytán, mint működési pótlékra igénye van. A bíróság a panaszt nem találta alaposnak. Az 5600/1925. B. M. számú körrendelet ugyanis a megyei városoknál az alszámvevői állást a X. fizetési osztályba sorozza s az alszámvevő részére az ebben a fizetési osztályban eltöltött 6 év után adja meg a IX. fizetési osztályba való előléptetés lehetőségét. Ennél magasabb fizetési osztályba a megyei városi alszámvevő nem juthat és így a panaszosnak a VIII. fizetési osztály szerinti illetményekre igénye nem lehet. De megszűnt a panaszosnak a működési pótlékhoz való igénye az