Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

24 Közigazgatási jog. §-ának második bekezdése értelmében, azon község kötelékébe tartoznak, amelybe születésük idején anyjuk tartozott. A közigazgatási folyamatban eljárt hatóságok tehát a kiskorú F. A. községi illetőségét törvényes alapon állapították meg P. község terhére, miért is az ily tartalmú közigazgatási bizottsági véghatározat ellen irányuló panasznak helyet adni nem lehetett. (509/1929. K. sz. — 1364. E. H. — 1931. okt. 20. — Kod. 1932. 4. fűzet 80.). 25. 1886: XXII. t.-c. 45. §. — A községi képviselőtestületi tagválasztást az arra az évre érvényes névjegyzék alapján kell megtartani, mely évben a képviselőtestület működését megkezdi, (4313/1932. K. sz. — 1365. E. H. — 1932. szept. 21. — Kod. 1932. 4. fűzet 81.) 26. 1886: XXII. t.-c. 58. §. — A megyei városi mérnökök közül csak annak van ülési és szavazati joga a város képviselőtestületi közgyűlésén, aki a városi mérnöki hivatal vezetője, főnöke. (4858/1931. K. sz. — 1390. E. H. — 1932. márc. 2. — Kod. 1933. 2, fűzet 55.) 27. 1886: XXII. t.-c. 75. §. — Az 1886: XXII. t.-c.-be foglalt az a rendelkezés, hogy állami tisztviselő, vagy hivatalnok községi elöljáróvá nem választható — nem vonatkozik az államvasúti alkalmazottakra. Kb. A panasz a községi elöljáróválasztás ama részére vonatkozik, amellyel D. í. Máv. segédtiszt, K. M. Máv. fékező, S. A, Máv. segédtiszt és I. I. Máv. előmunkás elöljárókká megválasztattak. A panaszosok azt vitatják, hogy a nevezettek mint tényleges szolgálatban álló állami alkalmazottak, elöljárókká megválaszthatok nem voltak. A községi elöljáróvá választhatóságból kizáró okokat az 1886: XXII. t,-c. 75. §-a kimerítően sorolja fel. E kizárási okok közül a jelen esetben egyedül a b) pont rendelkezése jöhet tekintetbe, amelynek értelmében „állami .... tisztviselő, vagy hivatalnok községi elöljáróvá nem választható." A m. kir. államvasutak az államnak cégbejegyzésre kötelezett (a volt földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint az igazságügyminiszter által együttesen, 1875. évi december hó 1-én kiadott szabályrendelet 1. §. a) kereskedelmi célú és kereskedelmi alapon szervezett (1924: IV. t.-c. 2. §. a) mell. A., II. 5. pontja) vállalata (üzeme). Ennek alkalmazottai tehát szorosabb értelemben véve nem állami (közhatósági vagy közhivatali) alkalmazottak, Az „állami" és „államvasúti" alkalmazás különnemüségét a törvényes rendelkezések is következetesen kifejezésre juttatják: vagy oly módon, hogy az azonos természetű jogviszonyok (pl. illetmény, ellátás) különkülön törvényben vannak szabályozva az „állami"- és az „államvasúti" alkalmazottakra nézve (1885: XI. t.-c, 1893: IV. t.-c. — 1904: LVIII. t.-c, 1907: L. t.-c), — vagy pedig ha ugyanabban a törvényben van az állami és államvasúti alkalmazottakra egyaránt vonatkozó rendelkezés, az „állami" és „államvacúti" megjelölés külön fel van tüntetve (pl. 1923: XXXV. t.-c 1. §. (2.), (4.) bek., 1890:1. t.-c. 49. §. (10.) bek. h) pontja, (11.) e) pontja).