Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Községi (megyei városi) ügyek 24. 23 dóan, s nem csupán a szabályrendelet által engedett hivatalos kiszállásokra vett igénybe: a bíróságnak azt kellett megállapítania, hogy dr. F. a fogat kierőszakolása körül nemcsak jogtalanul szerzett vagyoni hasznot, hanem olyan vagyon szerzését is célozta, amely őt nem illette meg. Megállapítható tehát, hogy dr. F. G. a zsarolás bűntettét nyereségvágyból követte el. E megállapítás következtében helytállónak jelentkezik a panaszosoknak dr. F. G. jelölésével szemben támasztott kifogása, amennyiben az 1883:1. t.-c. idézett rendelkezése a közhivatal viselési képességtől egyszersmindenkorra megfosztja azt, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen elítélve volt. Ezek szerint dr. F. G. a szóbanlévő kerületi orvosi állásra törvény értelmében jelölhető nem volt, reá érvényes szavazatok sem adathattak le, az ennek ellenére történt jelölése tehát hatálytalan s a reá adott szavazatok semmisek. Minthogy pedig egyáltalában nem lehet megállapítani azt, hogy azok a képviselőtestületi tagok, akik dr. F, G.-t támogatták szavazatukkal, az ő nem jelölése esetén kire szavaztak volna, vagy szavazati jogukat gyakorolták volna-e: a bíróságnak azt is meg kellett állapítania, hogy a szavazásnak a panaszlott dr. H. M. javára történt kialakulása törvénytelen, s mint ilyen hatályában fenn nem maradhat. Mindezek alapján a panasznak helyet adni — és a választás eredményét megsemmisíteni kellett. (3711/1932. K. sz. — 1376. E. H. — 1932. szept. 28. — Kod. 1933. 1. fűzet 4.) V. ö. az 1253. sz. elvi határozattal. 24. 1886: XXIL t.-c. 6. §* — A gyermek atyjának mindenkori illetőségét követi nagykorúságának elérése után is mindaddig, míg önállóan nem szerez más községben illetőséget, Kb. Az 1886: XXII. t.-c. 6. §-ának első bekezdése az illetőség szempontjából nem tesz különbséget kiskorú és nagykorú gyermekek között, hanem csupán azt mondja ki, hogy a törvényes vagy törvényesített gyermekek atyjuk illetőségét követik. Ebből következik, hogy a gyermek nagykorúságának elérése után is, addig, amíg önállóan illetőséget nem szerez, követi atyjának illetőségét. Ha tehát az atya gyermekének nagykorúsága után új illetőséget szerez, nagykorú gyermeke — feltéve, hogy más jogcímen illetőséget nem szerzett — nem tartja meg azt az illetőséget, amellyel önjogúságának elértekor atyja jcgán bírt, hanem követi atyjának új illetőségét még abban az esetben is, ha atyjával nem él egy háztartásban. Tekintettel most már arra, hogy a panaszos maga is elismeri, hogy F. I. 1912. évtől kezdődőleg P. községben illetőséggel bírt, meg kellett állapítani, hogy gyermeke: F. B., aki nagykorúságát már 1910. évi május hó 8. napján elérte, s önállóan illetőséget nem szerzett, 1927. évben, vagyis házasságon kívül született gyermekének születése idejében P. községben bírt illetőséggel. A törvénytelen gyermekek pedig az 1886: XXIL t.-c. 6.