Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Forgalmi adócsalás. 1921: XXXIX. t.-c. 64. §. Tisztességtelen 187 verseny 1923: V. t.-c. Választási bűncselekmény. 1925: XXVI. t.-c. 161. §. 4. p. 450—453. nélkül jellemezte a k.-i paprikát ,,silányabb"-nak, hanem ezzel a kijelentésével, bár nem jobb tudomása ellenére, de kétségkívül valótlant állított. (1933. március 28. — B. I. 5913/1932. sz.) Az országgyűlési tagok választásáról szóló 1925: XXVI. t.-c. 452. 1925: XXVL t.-c. 161. §> 4. p. — A röpcédula fogalmának értelmezése a büntető rendelkezések alkalmazása szempontjából. K. A bűnösség kérdésében bejelentett semmiségi panasznak a vádlott védekezéséből kitűnő jogi indoka az, hogy a vádlott cselekménye nem vonható a röpcédulaterjesztés jogi fogalma alá, ö csak magánleveleket hordott széjjel. A panasz, mint alaptalan perorvoslat, a Bpn. 36. §-a értelmében elutasítandó volt. Az 1925. évi XXVI. t.-c. 161. §-a a választások zavartalanságát széks körben óhajtja biztosítani és ezért rendeli büntetni a választással kapcsolatos falragaszokra és röpcédulákra vonatkozóan a 60. §-ban megállapított tilalom megszegését. Aki .tiltott tartalmú röpcédulákat tudatosan forgalomba hoz, az 1925. évi XXVI. t.-c. 161. §-ába ütköző vétséget követi el. Az irányadó tényállás szerint a vádlott ismerte az eljárás alapjául szolgáló röpcédulák tartalmát s tartalmuk ismeretében hordta szét nyitott borítékokban a borítékon megjelölt egyéneknek. A vádlott tehát tudatosan hozta forgalomba az általa is tiltott tartalmúnak ismert nyomtatványokat, amelyeknek röpcédula jellegét a kir. ítélőtábla helyes okfejtéssel állapította meg. A tényálladék teljességét illetően pedig merőben közömbös körülmény az, hogy a vádlott borítékban vagy boríték nélkül terjesztette-e a nyomtatványokat, sőt a röpcéduláknak egyenesen a választókhoz juttatása még inkább veszélyezteti a törvény által védeni kívánt közérdeket, (1932. december 6. — B. I. 3778/932. sz.) 453. 1925: XXVI. t.-c. 169. §. — 1914: XIV. t.-c. 26. §. — Nem állapítható meg választási vétség, ha a feljelentést a választási vétség tényelemeit egyébként magában foglaló sajtótermék tekintetében a St. 26. §-ban meghatározott sajtórendőri kihágás miatt tették. K. Az 1925. évi XXVI. t.-c. 169. §-a értelmében a vádbeli vétség miatt csak akkor indítható meg a bűnvádi eljárás, ha a cselekményt a törvényben meghatározott 30 napi határidő alatt valaki feljelenti. A kir. ítélőtábla a/onban helyes indokolással fejtette ki, hogy a feljelentés nem a vád tárgyává tett vétség, hanem a St. 5. és 8. §-ára hivatkozással sajtórendészeti kihágás — impressum és terjesztési engedély hiánya — címén történt. Igaz, hogy az inkriminált röpirat volt a feljelentés tárgya, dz a feljelentés tisztán alaki bűncselekmény miatt történt, a bűncselekményt azonban jelen esetben a röpirat belső tartalma valósítja meg, amiatt pedig senki sem tett feljelentést. A törvény által védeni kívánt jogérdekek különböző-